Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
Fogorvosi Szemle 80. 153—1S8. 1987. Bajcsy-Zsilinszky Kórház XVII. kerületi Rendelőintézete Fogászati Szakrendelése (főorvos: Dr. Mátyás Erika), Budapest Tapasztalatok szubtotális műfogsor Ceka-rendszerű elhorgonyzásával DR. PALKOVICS GABOR A szubtotális foghiányok statikai, biomechanikai értelmezése és ebből következően pótlása a protetikai gyakorlat vitatott területe. A szubtotális foghiányok meghatározása szerint a felső vagy alsó állcsontban csak egy, illetve két maradékfog, vagy protetikailag felhasználható gyökér található [6, 8, 11]. Fábián és Fejérdy felosztásában a 2A/1. alosztályba csoportosítja az eseteket [6]. Ezen defektusok pótlása — különös tekintettel az általunk vizsgált esetekre, amikor csak egy támfog (gyökér) van az adott állcsontban — nagy felelősséget jelent. A fog elvesztése vagy eltávolítása teljes fogatlanságot okoz, ami testi-lelki traumát jelent a betegnek és nehéz feladat elé állítja a protetikust. A legjobban sikerült teljes lemezes pótlás stabilitása sem érheti el a dentálisan elhorgonyzott műfogsor jobb rögzülését, tehát az utolsó fog megtartása, funkcióképességének meghosszabbítása, protetikai védelme nemcsak cél, hanem követelmény is [10, 18, 19]. A szubtotális fogmű fontos tényezője a megelőzés — a fogsor alatti csontreszorpció, illetve a támfog parodonciumának védelme — szempontjából a megtámasztás és elhorgonyzás módja, mivel ez a támfog, a fogsor és a nyálkahártya csontalapzat viszonyát, kölcsönhatását jelentősen befolyásolja [11, 22, 26]. Az egy támfogas szubtotális foghiányok pótlásában a megtámasztás kérdése vitatott. A szerzők többsége a fogmüvet dentálisan is (gingivodentálisan) megtámasztja, az utolsó maradékfogat, illetve protetikailag felhasználható gyökeret is bevonva a teherviselésbe. Ezen belül egyesek direkt módon, gyengítetlenül, késleltetés és nyomástranszformáció nélkül átviszik a terhelést a támfogra, elsősorban teleszkópot javasolva [5, 6, 8, 11, 12, 23, 24]. A szerzők szükebb köre az úgynevezett reziliens, erőtörő jellegű megoldásokat tartja megfelelőnek [10, 13, 14, 15, 19]. A dentális megtámasztás egyik alternatívája az overdenture [4, 18], a foggyökér tudatos megtartása, illetve a támfog dekoronálása a műfogsor alátámasztására, elhorgonyzó elem mellőzésével [18], illetve finommechanikai rögzítővel [21], vagy mágnessel [27] kombinálva. Kísérletek történtek az utolsó maradékfog extrakcióját követően annak helyére süllyesztett, fogsorba rögzülő fém műgyökér (intraalveoláris elhorgonyzás) alkalmazásával [20]. Felmérés szerint a fogorvosi gyakorlatban a 2A/1. osztályba tartozó foghiányok pótlása 86%-ban — a prevenció figyelmen kívül hagyásával — tisztán gingivális megtámasztással, kapocs elhorgonyzással készül [25]. Anyag és módszer Az. egy támfogas szubtotális foghiányok ellátásában hét esetben alkalmaztunk reziliens intraradikuláris elhelyezésű Ceka-horgonyt [1, 2, 3, 7, 9, 17, 21, 28, 29]. Érkezett: 1985. május 8. Elfogadva: 1986. október 30. A szerző jelenlegi munkahelye: Zsámbok Községi Tanács fogászati rendelője 153
