Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
[10], vagyis adott hangra jellemző frekvenciaértékei kiszélesedtek. A mássalhangzók karakterisztikus frekvencia pontjai, az úgynevezett lókuszok [10] alacsonyabbra helyeződtek. A nehezített kiejtés kompenzálása miatt az intenzitás erősödött, ezt a kiszélesedett amplitúdómetszetek jelzik. A 3 mm vastag lemezzel készült felvételen az előbb leírt folyamat erősödése figyelhető meg, de a 2 mm-es és a 3 mm-es lemezzel felvett szövegmintában az adott frekvenciaértékek még jellemzőek az adott hangokra. A 4 mm vastag lemezzel mondott szöveg elemzésekor igen jelentős változást figyelhetünk meg. A magánhangzókra és a mássalhangzókra jellemző frekvenciák helyenként átmennek más hangokra karakterisztikus frekvencia tartományokba. Az amplitúdómetszetek lényegesen kiszélesedtek (4. ábra). Az 5 mm-es szájpadlemezekkel készült felvételen összehasonlítva a szájpadlemez nélküli hangminta hangszínképével, a további változások erősödését figyelhetjük meg mind a frekvenciák, mind az intenzitás tekintetében. Összefoglalva tehát, a vizsgált személyeknél a hangképzés szonagramikus képe már az 1 mm-es lemez szájbahelyezésekor változást mutat. A 2 mm-es és a 3 mm-es lemezekkel a hangképzési zavar fokozatosan erősödik. A 4 mm-es szájpadié mezzel ugrásszerűen romlik a hangképzés, majd az 5 mm-es lemezzel további súlyosbodást idézünk elő. A fogpótlások készítésekor bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy a keményszájpadot részben, vagy egészben beborítsuk. Törekednünk kell arra, hogy a szájpadot beborító lemez minél vékonyabb legyen, lehetőleg ne haladja meg a 4 mm-t, mert afölött jelentős hangképzési zavarra számíthatunk. IRODALOM: 1. Hamlet, S. L. and Stone, M.: Speech adaptation to dental prosthesis: The former lipser. J. Prosthet. dent. 47, 664, 1982. —. 2. Kaán M.: A rágósík protetikai jelentőségének vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1975. 127. — 3. Kaán M. és Molnár J.: A teljes alsó-felső lezemes fogpótlást viselők beszédsebessége. Fogorv. Szle. 71, 181, 1978. — 4. Kivovics P., Kispál A. és Lórik J.: Oligodonciás beteg protetikai ellátásának hangképzési vonatkozásai. Fogorv. Szle. 76, 138, 1983. — 5. Kovács-D. O.: Részleges protézis fémváza — alkalmazott érzés vizsgálatok alapján. Fogtechn. Szle. 34, 367, 1967. — 6. Molnár L.: Érzékszervi észlelések az orofacialis rendszerben és azok protetikai jelentősége. Fogorv. Szle. 60, 309, 1967. 7 — 7. Molnár L.: Fogpótlástan. Medicina, Budapest, 1967. 172. — 8. Molnár L. és Kaán M.: Egy-, két-, háromdimenziós lokalizáció protetikai jelentőségének vizsgálata. Fogorv. Szle. 61, 129, 1968. — 9. PetroviC, A.: Correlation between speech and the morphology of complete dentures. Prot. Stom. 4—5, 251, 1980. — 10. Subosits I.: Bevezetés a beszédakusztikába. Tankönyvkiadó. Budapest. 1983. 99. 108. К и в о в и ч, П., Ш а й г о, П., Л ё]р и к, Я.: Влияние на звукообразование разной толщины небных пластинок С помощью пластинок из акрилата толщиной 1, 2, 3, 4 и 5 мм, покрывающих твердое небо, авторы на приборе исследовали воздействие покрытия небного свода на образование звуков, обращая особое внимание на частоту и интенсивность зеков речи. Они показали, что даже пластинка толщиной 1 мм уже вызывает изменения звукообразования, если же толщина пластинки превышает 4 мм, то можно рассчитывать на довольно значительные изменения звукообразования. Kivovics Р. Dr., Sajgó P. Dr.Jand. L ő r i k L. : The effect of palatal plates of various thicknesses on the phonation. The authors have, by means of acrylic plates of 1, 2, 3, 4 and 5 millimeter thicknesses covering the hard palate, instrumentally investigated the effect of covering the palate on the phonation with special respect to the frequency and intensity of the phones. It is stated that already plates of 1 millimeter thickness entail phonetic changes where as in case of more than 1 millimeter considerable phonetic changes have to be redckoned with. 19
