Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 79. 17—20. 1986. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogpótlásiam Klinika, (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Fonetikai és Logopédiai Tanszék, (igazgató: Subosits István főiskolai tanár) Budapest Különböző vastagságú szájpadlemezek hatása a hangképzésre DK. IIVOVICS PÉTBE, DB. SAJGÓ PÍ1 ÉS LÖKIK JÓZSEF Közismert, hogy a keményszájpad befedése befolyásolja a hangképzést. A hangképzési változás oka többek között az, hogy egyrészt megváltozik a rezonátorür alakja és mérete, másrészt a nyelv és a keményszájpad közé idegen anyag kerül, ezáltal zavart szenved a beszédhangok túlnyomó részénél működő, a nyelv mozgását irányító reflexfolyamat. Vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy különböző vastagságú szájpadlemezek milyen hatást gyakorolnak a hangképzésre, ezen belül a frekvencia és intenzitás viszonyokra. Irodalmi áttekintés A keményszájpad befedése megváltoztatja a lingvális mátrixot. Molnár [7] a lingvális mátrixon a „szájpad kontúrt” érti, Kaán [2], valamint Kaán és mtsa [3] a fogalmat továbbfejlesztik: a lingvális matrix a,,műínynek és a műfogaknak a természetestől eltérő belső kontúrja”. Értelmezésünk szerint lingvális mátrixnak nevezzük azt a természetes vagy mesterséges felületet, amellyel a nyelv fonáció közben érintkezik [4]. Ezt a felületet felosztjuk dentális, alveoláris, palatinalis stb. részekre. Molnár [6], Molnár és Kaán [8] és Kovács-D. [6] leírják, hogy a nyelv hegye, a frontfogak, a papilla inciziva és a palatinális rugák a szájon belüli formaérzékelésben funkcionális egységet alkotnak. Ez a megállapítás bizonyos hangoknál érvényes lehet a hangképzési funkciókra is. A „tegmentofóbia” [6], vagyis a szájpad beborításától való félelem a sztereognozikus reflexek sérüléséből és ezen keresztül a hangképzési mozgások károsodásából is adódhat. Molnár és Kaán [8] megállapítják, hogy a „szájpadot befedő akrilátlemezek vastagsága átlagosan 2—3,5 mm”. Molnár [7] véleménye az, hogy ha a lingvális mátrix ,,. . .a pótláson csak 1 mm-rel is eltér az eredeti formától, már jelentkezhet átmeneti beszédzavar és hibás kiejtés”. Petrovic [9] szerint, ha a szájpadot befedő lemez vastagsága meghaladja az 1,2 mm-t, a hangképzés jelentősen megváltozik. Hamlet és Stone [1] kísérletes fonetikai kutatásaikhoz 1—4 mm vastag palatinális lemezt használtak. Vizsgálati anyag és módszer Két szabályos beszédű, hiánytalan fogazató normálokklúziós személynek — egy nő és egy férfi — 1, 2, 3, 4 és 5 mm vastag akrilát lemezt készítettünk. A lemezek a keményszájpadot a felső második nagyőrlők disztális domborulatát összekötő, a keményszáj pádon futó legrövidebb vonaltól frontálisan borították be. Az elhorgonyzást a második kisőrlőre helyezett kapcsokkal biztosítottuk (1. ábra). A vizsgálati személyek a szájpadlemezek nélkül, majd azokkal meghatározott, mintegy öt perces szöveget mondtak háromszori próbaolvasás után — süketszobában — magnetofonra az elektroakusztikai hangelemzéseknél szokásos körülmények között. Ezt a hangmintát bontottuk részekre és szonagráffal, hangszínképelemzéssel vizsgáltuk. Érkezett: 1985. február 27. Elfogadva: 1985. augusztus 7. 17
