Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Második ellenőrzés. A P1I, a GI és a TM ismételt mérését 3 hónap múlva terveztük. A II. táblázatban a második vizsgálatban résztvevő egyéneket és a koronákat csoportosítottuk a fogmfívek becementezésétől eltelt idő szerint. Statisztikai módszerek. A TM, a GI és a P1I átlagértékekből különbségeket számoltunk és normál eloszlást feltételezve a szórások figyelembevételével értékeltük azokat. Megállapítottuk a megbízhatóság szint jét [1]. Eredmények Két hét elteltével 44 paciens (49%) jelent meg, akiknél 115 fogra készült korona. A második alkalommal 83 beteg (91,2%) 195 koronája körül ellenőriztük a fogágy állapotát. A TM átlagértékeit a 4 fogfelszínre külön és együtt számítottuk a kiindulási, az első és a második vizsgálat idején. Szignifikáns különbségek csak az orális felszín értékei között jelentkeztek (2. ábra). Hasonló módon számítottuk a GI átlagértékeket (3. ábra). A meziális felszínen statisztikailag különböznek az első és második vizsgálat adatai. A P1I átlagértékei közül a kiindulás és az első vizsgálat eredményei a vesztibuláris oldalon különböznek statisztikailag elfogadható szinten, míg a többi felszínen és időpontban lényeges eltérés nincs (4. ábra). Értékes összehasonlításokra adtak lehetőséget az approximális és vesztibulo-orális felszíneken mért TM, GI és P1I adatok átlagértékei. Szigni-2. ábra. A fogfelszíneken mért tasakménység átlagértékei. M— meziális, V - vesztibuláris, D == disztális, О — orális, К, 1 és 2 = a kezdeti az első és a második ellenőrzés adatai. * A felölt átlagértékek között a különbség statisztikailag szignifikáns (P -<0,001) szinten Index érték M V D 0 összes 3. ábra. A f оgf élszíneken mért gingivalis index 13
