Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
A mandibula disztalizálására, valamint az esetleges keresztharapásban áttörő maradó felső metszők átbuktatására jó tapasztalatokat szereztünk a lemezes ferdesíkok alkalmazásával [12]. Ezek előnyei, hogy egyszerre lehet alkalmazni a felső fix készülékekkel és nem gátolja az alsó metszők váltódását. A lemez labiális pántjával az esetleg kifelé dűlő frontfogakat pedig lingualisan lehet irányítani (2a., b., c. ábra). A gondozás és eredményei Aki szájpadhasadékos páciensekkel foglalkozik, annak nemcsak az állkapocs deformitását kell kezelnie, hanem egyidejűleg belevonódik a gyermek sorsába, életmódjába és gyakran bizony nem könnyű a gyermekhez közel kerülni. Tulajdonképpen a legideálisabb, ha az éppen fogszabályozásra nem szoruló hasadékos gyermekeket is folyamatosan, háromhavönként ellenőrizzük. A szülő is megszokja és nem nehézményezi, ha az intenzív kezelés időszakában gyakrabban kell járnia ellenőrzésre. Esetleges problémáit, aggályait megbeszélheti, tisztázhatja. Pszichikai megnyugvás a szülőnek ha látja, hogy gyermeke egyre szebb lesz és az a trauma, ami őket érte egyre oldódik. A szülőnek azt is észre kell venniük, hogy a gyermekük az orvosra nem hat visszataszítóan és épp oly szeretettel kezeli, mint más, nem hasadékos gyermeket. A biztató tanácsadás lassan megnyugtatja a szülőket és elmulasztja a kezdeti sokkot és félelmet [2,15]. A gyermek is megszokja, hogy idegenkedés nélkül fogászati székbe üljön, kinyissa a száját. Jobban elfogadja majd a későbbi időben esetleg szükséges kezelés tényét, még ha kezdetben csupán formalitás volt is. Éppen ezért ajánlatos, hogy lehetőleg mindig ugyanaz az orvos ellenőrizze a beteget. így lehet összehasonlítási alap az orvos számára a beteg fejlődése. Másrészt a gyermekek a megszokás rabjai és személyhez kötődnek. Fesztelenebből elbeszélgetnek, ami nem hagyható figyelmen kívül, hiszen ilyenkor lehet megállapítani a szájkörüli izmok működését, a hangképzést , aminek káros volta azután a sebészi (felszabadító műtét) és a logopédiai kezelést teszi szükségessé. A hasadékos betegen csecsemőkorától kezdve sok beavatkozást, illetve kezelést kell végezni, amelynek helyessége hosszú távon igazolódik be [5, 7, 10, 12]. A gyógyulásban mutatkozó eredmény lemérhető. Megfigyeléseink a vegyesfogazat időszakára az alábbi értékelést mutatják, a később (vegyes, vagy maradó fogazat időszakában) hozzánk kerültek státuszával összehasonlítva ( 1. tábla).] A komplexen] kezelt hasadékos gyermekeknél 58%-ban sikerült jó eredményt elérni már a tejfogazati státusban, a nem komplex kezelésben részesülteknél ugyanez csak 35%-ban áll fenn. Míg esztétikailag és rágófunkció szempontjából a komplexen kezelt gyermekeknél a gyenge eredményt 7%-os volt, addig a másik csoport 17%-ot ért el. I. táblázat Az értékelés szempontjai Eredmények Csecsemőkortól komplex kezelésben részesülteknél Komplex kezelésben nem részesülteknél Esztétikailag és funkcionálisan is jó 69 58% 14 35% Esztétikailag nem, de funkcionálisan elfogadható 42 3o% 19 48% Esztétikailag és funkcionálisan is gyenge 8 7% 7 17% Összesen: 119 100% 40 100% 9
