Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 79. 6—10. 1986. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest — Központi Stomatologiai Intézet (igazgató: Dr. Orsós Sándor egyetemi tanár), Budapest Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek fogszabályozó kezelése és gondozása 2-6 éves korban DR.BALOGH MAGDOLNA A fogszabályozás kezdetének időpontja nem lehet vitás, ha a kezelés és a gondozás a későbbi anomáliák megakadályozásának elengedhetetlen feltétele. Ide tartoznak az öröklött, a rossz szokásból és fejlődési rendellenességből származó deformitások [12]. Ez utóbbi csoporton — a fejlődési rendellenességeken — az ajak- és szájpadhasadékos betegek kategóriáját is értjük, akiknek a 2—6 éves kor közötti ellátása és gondozása sem szorulhat az orthodontiás kezelés érdeklődésének perifériájára. Ezeknél racionális követelmény a rágófunkció, esztétikai, fonetikai hatás és a higénia szempontjainak is megfelelő komplex kezelése, amely szervesen igényli a sebész, a fogszabályozó és logopédus szoros együttműködését [1, 2, 6, 12]. Van szerző [10], aki a korai kezelést kritikus szemmel nézi, mivel szerinte a korrekt tejfogazati okklúzió távolról sem biztosíték a későbbi szabályos fejlődésre. Kérdés tehát, hogy érdemes-e a gyermek és szülő türelmét már a tejfogazati stádiumban igénybe venni? Azok a tapasztalatok, amelyeket klinikánk fogszabályozási osztályán szereztünk, arra engednek következtetni, hogy éppen a 2—-6 éves korban elmaradt kezelés a bölcsője a nehezen korrigálható kisebb-nagyobb deformitásoknak a maradó fogazatban, illetve a felső állcsonton. Ami természetszerű, mivel a koponya és arccsontok fejlődésének ez az egyik legintenzívebb időszaka [1, 4]. A komplex kezelési módszerekkel az esetek többségében felnőtt korra a teljes rehabilitációt tudjuk elérni [7]. Vizsgálati anyag és a kezelések módszerei Beteganyagunk kezelése közben szereztünk olyan tapasztalatot, hogy az anomáliák kifejlődésére való tekintettel szakaszosság különböztethető meg a 2—3 éves [1], a 3—5 éves [2] és az 5—6 éves [4] időszakok között. Ezek közül a 2. és 3. periódus a legkritikusabb a jó okklúzió vagy az anomáliák kialakulása szempontjából. Közel két évtizedes megfigyelési anyagunkban 333, ezek közül 206 komplex kezelésben részesült beteget tartunk számon, tehát olyanokat, akik már csecsemőkorban, illetőleg még a tejfogak előtörése előtt kerültek hozzánk. 127 hasadékos beteg csak a vegyes vagy a maradó fogazat időszakában került fogszabályozó kezelésre [1]. Vizsgálatainkban 119 komplexen kezelt és 40 nem komplex kezelést kapott hasadékos beteg fejlődését tudtuk megbízhatóan nyomon követni, tehát a beteganyag közel felét (47,7%). 1. 2—3 év közötti korszak. E korszak tárgyalása előtt említést érdemel, hogy az újszülött ajak-szájpadhasadékos betegek ellátása a McNeil-féle szájpadzáró lemezzel, vagy —- az utóbbi időben — mélyhúzott lemezekkel történt. Ez utóbbiak alkalmazása kedvezőbb fordulatot jelent a későbbi kezelések szem-Érkezett: 1985. február 26. Elfogadva: 1985. július 2. 6
