Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

van közelebb, amivel saját eredményeink is megegyeznek. Eltérés mutatkozik azonban a Björn és mtsai [2] által találtakhoz viszonyítva, amennyiben a túlérő tömések a premolárisokon gyakoribbak.

Nem kétséges, hogy a II. osztályú amalgámtömések készítése a fogászati beavatkozások közül az egyik legnehezebb, és számos hibalehetőséget rejt magában. Ezek a matrica kontúrozása és felhelyezése, a megfelelő ék használata, továbbá az amalgám minősége és a feldolgozás előírásainak, valamint a tömörítés szabályainak betartása [8, 13, 16].

Amennyiben a végleges tömés elkészítése előtt az ínygyulladást nem szüntetjük meg, a fellépő vérzés a hibák jelentős forrása lehet.

A röntgenképek 11,5%-kal kevesebb eltérést jeleztek, mint a klinikai vizsgálat. Különösen figyelemre méltó, hogy a rések csak mintegy fele volt ezúton diagnosztizálható, aminek a szekunder káriesz felfedése szempontjából van jelentősége. Abszolút értékben gyakorlatilag azonos eltérést találtak a két módszer között Arneberg és mtsai [1] is. Ha csak a hibás tömések vonatkozásában vizsgáljuk a kérdést, az ő esetükben a klinikai vizsgálat a defektusok 80%-át mutatta ki, míg a jelen vizsgálatban ez a szám 96% volt. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a szerzők nem extrahált fogakon, hanem a szájban levőkön végezték megfigyeléseiket, ahol nyilvánvalóan sokkal roszszabb a hozzáférhetőség. A szondák már előzőekben említett különbözőségének is szerepe lehetett. A klinikai és a röntgenvizsgálat közötti eltérések a két vizsgálat együttes elvégzésének szükségességét hangsúlyozzák.

A jelen vizsgálat eredményeit összefoglalva, megállapítható, hogy a II. osztályú tömések approximális felszínein a leggyakoribb hiba a túlérő tömés, mely az esetek kétharmadában, és főleg a premolárisokon észlelhető. Ez a tény az ék helyes használatának fontosságát hangsúlyozza ezen tömések készítése során.

A tömések polírozása még a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel hozzáférhető helyeken sem történik meg. Az egyenetlen, polírozatlan felszíneken gyorsabban képződik plakk, és nehezebben is távolítható el. A klinikai és radiológiai vizsgálat eredményeinek összehasonlítása azt mutatta, hogy alapos klinikai vizsgálattal az eltérések döntő többsége diagnosztizálható. Ideális esetben mindkét módszert alkalmazni kellene, de ha választani kell a kettő közül, a klinikai vizsgálatot kell előnyben részesítenünk a II. osztályú tömések approximális felszíneinek vizsgálatakor.

IRODALOM: 1. Arneberg, P., Silness, J. and Nordbö, H.: Marginal fit and cervical extent of class II amalgam restorations related to periodontal condition. J. Periodontal Res. 15, 669, 1980. — 2. Björn, A. L., Björn, H. and Grkovic, B.: Marginal fit of restorations and its relation to periodontal bone level. Part I: Metal fillings. Odontol. Revy. 20, 311, 1969. — 3. Fitzgerald, G. M.: Dental Roentgenography. II. Vertical angulation film placement and increased object-film distance. J. Am. Dent. Assoc. 34, 160, 1947. — 4. Gilmore, N. and Sheiham, A.: Overhanging dental restorations and periodontal disease. J. Periodontol. 42> 8, 1971. — 5. Gorzó, I., Newman, H. N. and Strahan, J. D.: Amalgam, restorations, plaque removal and periodontal health. J. Clin. Periodontol. 6, 98, 1979. — 6. Hakkarainen, H. and Ainamo, J.: Influence of overhanging posterior tooth restorations on alveolar bone height in adults. J. Clin. Periodontol. 7, 114, 1980. — 7. Hammer, B. und Hotz, P.: Nachkontrolle von 1-bis 5 jährigen Amalgam-, Komposit- und Goldgussfüllungen. Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 89, 301, 1979. — 8. Herczeg, B.: Gamma 2-fázismentes amalgámok. Fogorv. Szle. 76, 23, 1983. — 9. Highfield, J. E. and Powell, R. N.: Effects of removal of posterior overhanging metallic margins of restorations upon the periodontal tissues. J. Clin. Periodontol. 5, 169, 1978. — 10. Keszthelyi, G. and Szabó 1.: The influence of Class II amalgam fillings on attachment loss. J. Clin. Periodontol. 11, 81, 1984. — 11. Leon, A. R.: Amalgam restorations an periodontal disease. Br. Dent. J. 140, 377, 1976. — 12. Mjör, I. A. and Ryge, G.: Comparison of tech88