Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 78. 41—45. 1985. Bajai Kórház Sztomatológiai Osztály (igazgató: Dr. Maros Tivadar), Baja A moláris fogak replantációjáról DR. HANZÉLY BÉLA Régi tapasztalat szerint, ha a baleset következtében kimozdult vagy kiesett frontfogakat rövid időn belül az alveolusba visszahelyezik, azok újra megszi­lárdulnak [1, 7, 14]. Ilyen esetek zömmel fiatalkorban fordulnak elő, amikor a gyógyulás feltételei (revaszkularizáció), de veszélyei is (gyulladásos rezorbció) fokozottak. A visszahelyezés helyessége nem vitatott, csupán olyan részletkér­dések, hogy mennyi ideig sinezzék a replantált fogat, vagy a gyökérkezelést még a visszaültetés előtt, vagy bizonyos idővel utána végezzék-e el [1]. Ezzel ellentétben az akaratlagosan eltávolított moláris fogak replantációja máig is nyitott kérdés [21, 23, 25]. Akkor kerülhet erre sor, ha a gyulladás jellege, a gyökércsatornák görbülete vagy szűkülete miatt a fogat egyébként extra­hálnánk. Andreasen és Hjorting-Hansen [1] hisztológiai vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy a replantált fog gyökérfelszínén végbemenő rezorbció jellege ha­tározza meg a fog további sorsát. Ök felszíni, visszahelyezést és gyulladásos rezorbció-tipusokat különítettek el. Ilyen fogak tartós megfigyeléséről és an­nak tapasztalatairól nálunk Miklós I. [15] és Perint J. [19] közöltek eredmé­nyeket. Részletesen foglalkozik a replantáció kérdésével Molnár L.—Schranz D. és Huszár Gy., és véleményük szerint: „többgyökerű fogak replantációja inkább válhatik szükségessé, mint az egygyökerűeké, mert az őrlők konzer­váló és műtéti kezelése nehezebb” [17]. A sikeres replantáció érdekében fontos az alábbi szempontokat figyelembe venni: A legkisebb károsodás mellett kell megőrizni az alveoláris és gyökéri pe­­riodonciumot, megóvni a mechanikus sérüléstől és a kiszáradástól [6, 13]. Van­nak olyan próbálkozások is, amikor a gyökérhártyától teljesen lecsupaszított gyökeret replantálják Heiss [11], Hammer [10], vagy a gyökér rezorbció ki­védésére a fogat 1% Sn-Fluorid oldatba merítik Bjotvatn [4] Barbakow [2], de ezek eredményei ma még rendkívül ellentmondásosak. A legrövidebbre kell korlátozni az extraalveoláris időt, mert ezzel egyenes arányban nő a visszatapadás esélye [1, 7]. Vizsgálatok szerint a 30 percen belüli replantálás többnyire sikeres, míg 90 percen túl az eredmények nagyon kedvezőtlenek [1]. A replantált fog sinezésével általában a szerzők egyetérte­nek, de a tartós — 10 napon túli — sinezés gyakran vezet ankylózishoz ,[5, 20]. Kovács E. és Faludi F. [12] szövetragasztóval, sinezés nélkül szereztek kedvező tapasztalatokat. A gyökérkezelés elhalasztása moláris fogaknál szóba sem jöhet — itt azonnal és extraalveolárisan kell a gyökértömést elvégez­ni [1, 3]. Antibiotikus kezelés általában nem szükséges, kivéve olyan belgyógyászati betegségeket, mint a diabétesz vagy a reumás láz [22]. A replantált fogat legalább az első időszakban félévenként ellenőrizni kell [8]. A prognózis sok tényező együtthatásának eredője, ezért nehezen határoz­ható meg előre. Közülük az életkor, a szervezeti reaktivitás és az extraalveo-Ér kezeit: 1983. február 15. Elfogadva: 1984. október 30. 4L

Next

/
Oldalképek
Tartalom