Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
kevés számú és paradontopatiás maradékfogakkal, amelyeket transzradikuláris fixáció és orális sínezés nélkül már nem lehetne megtartani, illetőleg a protézis elhorgonyzásába bevonni. A módszert a szerző a protetikai gy akorlat részére alkalmasnak tartja, minthogy elkészítése az egyéb implantációs módszerekhez viszonyítottan egyszerű. Az ugyanilyen viszonylatban a hozzá társuló kóros folyamatok is lényegesen ritkábbak. A szerző a transzradikuláris fixációs módszert mindenek előtt a merevítőrudas-ízületes protézisek elhorgonvzására igénybe vett maradékfogakon alkalmazza, minthogy megfigyeléseinek eredményei szerint az így kezelt fogak működőképessége lényegesen hosszabb, mint nélküle. A könyv 9 fejezetre osztottan, sorrendben a következő témaköröket tárgyalja: az idős emberek protetikai kezelése,— a részleges lemezes protézisek, mint kedvező eredményű terápiás eszközök, — a fogmegtartó implantációk történelmi fejlődése, — a tanszradikuláris fixáció, mint zárt implantációs módszer, -— a hosszú idejű klinikai megfigyelések eredményei és esetismertetések, — a protetikai balsikerek, — az implantológiai balsikerek, — a transzradikuláris fixáció javallatainak kiterjesztése, — s végül, — összefoglaló következtetések. A könyvet gondosan válogatott és felhasznált irodalomjegyzet, valamint tárgymutató zárja be. A könyv nyomdai kivitelezésének minősége még a Quintessenz kiadványok eddigi megszokott magas szintjét is szinte túlszárnyalja. Az ábrái didaktikusak és példamutatóan szépek, olyannyira, hogy a német szöveget nem értők számára is demonstrálják a könyv mondanivalóját. Mindezek alapján a mű mindazon fogorvosok részére ajánlható, akik a maradékfogak védelmét és a betegek kedvezőbb protetikai ellátását egyik fő feladatként tűzték ki maguknak. Dr. Kovács-D. Géza Barr, J. H., & Stephens, R. G.: Dental Radiology: pertinent basic concepts and their applications in clinical practice. Saunders, Philadelphia-London-Toronto, 1980. XII. + 439 old. 141 rajzos, 218 röntgen-, 12 fényképes ábra, 43 táblázat. Ára: 18,25 angol font. A szerzők a Boston-i Tufts egyetem nyugalmazott-, illetve a Nyugat-Ontario-i egyetem tanárai. A könyv megírásának vezérfonala: a radiológia hatásos hozzájárulása a sztomatológiai vizsgálatokhoz egy olyan analizáló vizsgálati folyamat végeredményétől függ, mely az ionizáló sugárzások abszorpciós hatásainak tökéletes megértésén alapul. így tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy a sugárzással leképező technikák nem több és nem kevesebb célt kívánnak szolgálni, mint, hogy grafikusan megörökíthető képeket produkáljanak az élő szöveteken való áthatolás közben a sugárzás elnyelődéséről. Más megfogalmazásban a radiografikus interpretálás azt a célt szolgálja, hogy következtetések révén megértsük a különféle abszorpciós hatások élethűen megrajzolt képét. Eme bonyolultnak tűnő megfogalmazással ellentétben a könyv tárgyalásmódja könnyed és világosságra törekvő, szemléletes idézetekkel kezdik az egyes fejezeteket; például a bevezetőnél : Sir William Oslertől: ,,a medicinát könyvek nélkül tanulni annyi, mint ismeretlen tengeren vitorlázni, míg csupán könyvekből tanulni annyi, mint egyáltalán nem menni a tengerre”. A könyv három részre tagolt, első a sugárzás és sugárvédelem, második a röntgenképek készítése, harmadik a képeken való tájékozódás-, mindez 12 fejezetre osztva. Első fejezet a röntgenfizikával, második a röntgensugárzás keletkezésével, harmadik a képalkotással, negyedik a sugáregészségügy kérdéseivel foglalkozik. Sok sematikus ábra látható — nagyrészük önmagától értetődő —, egyszerűek, világosan, jól kapcsolódnak a szöveghez. Az ötödik fejezet a radiográfiás berendezéseket, a hatodik a radiográfia céljait, hetedik technikai vonatkozásait tárgyaljá. Előbbi kettőből kiviláglik, hogy a szerzők a hosszú tubusú, párhuzamos technika hívei. Az anatómiai problémák leküzdésére módosításokat ajánlanak, rajzos ábrákkal illusztráltan. Egy-egy rajz részleteiben a problémát minden nézőpontból megvilágító ábrarendszer kíséri a technikai fejezetet is. Kétséget kizáróan mutatja be, hogy hogyan hat egymásra a film és a fej beállítása és a sugárirány (a fog a filmre „nem vetül”, hanem a röntgenező vetíti — a ref. megjegyzése), melyek törvényei meghatározzák a röntgenképet. A nyolcadik fejezettel kezdődik a harmadik rész és egy idézettel ez is: „Thoma és Robinson: amit a röntgenkép mutat és amit nem mutat, kell a fogorvosnak világosan látnia és értenie”. Címe: a röntgenképek, melyek ettől kezdve nagy számban kísérik a változatlan színvonalú rajzokat. Kilencedik fejezet az anatómia már fényképeket is használ a csontrészletekről az illusztrálás érdekében, ugyanígy a tizedik, mely a műtermékeket tárgyalja. Leghosszabb fejezet a 11. radiografikus patológia címmel egya26
