Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 78. 16—19. 1985. Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézet (igazgató: Dr. Gorácz Gyula c. egye­temi tanár) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fog­szabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest. A praemolarisok és a caninusok területén létrejövő fogívszűkület prognózisa a Moyers-index segítségével DR. GACS MARIANN, DR. BALATON PÉTER, ésDR. JUHASZ GABOR A fogazati rendellenességek kialakulásának megakadályozására főként az állcsontok és a fogazat fejlődését, növekedését igyekszünk kedvezően befolyá­solni. A fogazati anomáliák korai felismerése és kezelésbe vétele bár nem szo­ros értelemben vett prevenció, mégis a megelőzés egyik módszerének tekint­hető, mivel a korai beavatkozás sok esetben megakadályozza a súlyosabb el­térések kialakulását [2]. A fogászati kezelésen megjelenő betegek nagy részénél tapasztalható fogív­szűkület. Az összes fogívszűkületi forma a SOTE Gyermekfogászati és Fog­szabályozási Klinika beteganyagában 46—48%-°t tett ki [1]. Ez a fogak túl— méretezettségére, vagy az apicalis és coronalis bázis közötti inkongruenciára vezethető vissza. Ebből a szempontból a fogívben három kritikus hely van. 1. A metszőfogak területe. — A metszőfogak széles lapátszerű felszínükkel könnyen egymásra csúsznak, ha helyhiány következtében oldalról kóros nyo­más hat rájuk. 2. A második kisőrlők területe. A primer szűkület leggyakrabban ezeken a területeken alakul ki. 3. A szemfogak területe. E fogak lényegesen később törnek elő, mint szomszé­daik, és helyüket azok már valamilyen oknál fogva elfoglalták [2]. A fogszabályozó kezelések nagyrésze a fogívszűkület következményeinek megszüntetésére irányul, ezért a korai diagnózis döntő jelentőségű lehet, s általános, eddig elfogadott terápiás elveinket is megváltoztathatja. A fogszabályozásban használatos Pont-index [2] a fogívszűkület mérésére és értékelésére alkalmas ugyan, de csak a már kialakult szűkületet regiszt­rálja. A mért és a számított értékek eltérése alapján három fokozatot külön­böztet meg, a fogívszűkület mértékére vonatkozólag. 3 mm eltérésig enyhe, 5—10 mm között közepes, efelett nagyfokú a fogívszűkület. Ez a módszer — a distinctio nem eléggé differenciált volta miatt — kevésbé alkalmas a fino­mabb részletek kimutatására. Vizsgálat módszere és anyaga A Pont-index hiányossága miatt a vizsgálati anyag értékelésére a Moyers­­indexet választottuk [3]. Tudomásunk szerint a Moyers-index használata Ma­gyarországon nem elterjedt, ezért jelen felmérésünk ennek gyakorlati alkal­mazhatóságát is vizsgálat tárgyává teszi. A Moyers-index lehetővé teszi a vizsgálat finomítását — 11 distinctiós szintet különböztet meg a maradó fo­gak számára majd rendelkezésre álló hely alapján 0-tól 100%-ig — és lehető­séget ad a praemolarisok és a caninusok előtörése után beálló fogívszűkület predictiójára. Másszóval, már a tejfogak jelenlétében megjósolja, hogy a ma­radó fogak számára lesz-e majd elég hely. Érkezett: 1983. december 18. Elfogadva: 1984. október 1. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom