Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
Tóth [17] kiszámította: 1977-ben a fogászati megbetegedések következtében feljegyzett táppénzes napok száma országosan kb. 440 000 volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ‘táppénzt nemcsak fogszuvasodás és következményes betegségei miatt jegyeznek fél, akkor az előbbi szám kb. 300 000-re csökkenne. Jelenleg egy táppénzes napra, országosan és átlagosan 128,00 Ft-ot fizetnek ki [15]. Ha 60%-os fogszuvasodás csökkenéssel számolunk, akkor a megtakarítás évi kb. 23 millió Ft lenne. A harmadik szempont vonatkozásában az 5. fejezetben részletesebben bemutatjuk, hogy Magyarországon az ivóvíz fluorid dúsításának beruházási és fenntartási költségei megoldhatatlan gátló tényezőt jéllemtenek. Ezzel szemben a lakossági só fl'uordúsítása egy telephelyen viszonylag szerény beruházási költséggel megoldható. A továbbiakban összehasonlítás végezhető a vegyszerek árában, amelyek a különböző módszerekhez lennének szükségesek, és amely módszerekkel átfogó fogszuvasodás-csökkenés érhető el Magyarországon. Ezek az adatok mutatják a lakossági só fluordúsításának kiemelkedő gazdaságosságát [16, 17, 20]: Ivóvíz fluordúsítás kb. 215 millió Fluorid tabletták kb. 47 millió Lakossági sófluorozás kb. 5 millió Megemlítendő azonban, hogy a fluorid tabletták esetében az összeg csak a gyermekek 2/3-ára vonatkozik 14 éves korig (azokra, akiket viszonylag könnyen el lehet érni) és védelem nélkül manaclpa az ország lakosságának nagyobb része Nincs benne az összegben a tabletták szétosztásának költsége. Megállapítható tehát, hogy a sófluorozás gazdaságossága felülmúlja az összes többi megközelítési módot és a bevezetés jelentéktelen részét képezné az elérhető megtakarításnak. 5. A sófluorozás bevezetésének különleges okai Magyarországon Tóth és Sugár [21] elkészítették a Miagyarorszég ivóvizeinek fluoridtartalmát bemutató térképet. Az adatok szerint a lakosság 98,8%-a olyan ivóvizet fogyaszt, amelynek F = -tartalma literenként kevesebb, miint 0,6 mg. A literenként, kevesebb, mint 0,2 mg F-tartalmú ivóvizet fogyasztók aránya kb. 55%. Az optimális, vagy a megközelítően optimális F = -tartalmú ivóvizet fogyasztók aránya elhanyagolhatóan csekély. Ugyanakkor a fogszuvasodást előidéző rizikó tényezők igen jelentősek. Ez nyilvánvalóvá válik az alábbi adatokból. A cukortermelés 380 000 tonnáról 468 000-re nőtt 1960 és 1980 között [3]. A cukorfogyasztásra vonatkozó pontos, statisztikailag jellemző adatok nincsenek. Feltételezhető azonban, hogy a termelés és fogyasztás egyenesen arányos. Ennél még fontosabb, hogy ugyanezen idő alatt a cukorkatermelés 11 000 tonnáról 31 000-re, a csokoládétermelés 2000 tonnáról 26 000-re nőtt [3]. A legújabb adatok szerint a cukorka- és csoköládétermelés 1981-ben elérte a 35 700, illetve 33 500 tonnát. 1982-ben a cukorkatermelés 29 800, a csokoládé termelés 30 500 tonna volt, vagyis valamelyest csökkent [6]. A nagyon csekély védelem és az igen komoly veszélyeztetettség olyan fogszuvasodásra hajlamosító helyzetet teremtett, amely megmutatkozik abban is, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a 14 éves gyermekeknek átlagosan 10 rossz (DMFT) fogúik van, olyan teriletdkiem, ahol az ivóvíz. F = -tartalma kicsi [14. 21]. Ez a fogszú prevalencia a WHO [2] legújabb adatai szerint háromszor nagyobb, mint a legtöbb iparilag fejlett országban. Ez a helyzet szinte parancsolóan írja eío, egy az egésznépességre kiterjedő fogszúvasodást megelőző egészségügyi program bevezetését. Annak ellenére, hogy az ivóvíz fluordúsítás a legelterjedtebb fogszúvasodás megelőző eljárás, mégis csak kb. 200 millió ember, vagyis a világ népességének kevesebb, mint 10%-a élvezi ennek hasznát. Ennek legfontosabb oka a vezetékes ivóvízrendszer sajátosságában található meg, amely a módszer alkalmazását még igen nagy területeken nem teszi megvalósíthatóvá. A helyzet ugyanez Magyarországon is [16], mert a kb. 2500 településen, ahol központi vízvezetékrendszer működik, mindenütt legalább egy vízforrás van. Ez egyben azt is jelenti, hogy legalább 2500 fluordúsítóra lenne szükség. Egy ilyen program bevezetése akkora beruházási, majd fenntartási összeget és ellenőrzési gondot jelentene, hogy ezek a tényezők annak megvalósítását megakadályoznák. Ezek mellett nem védené meg kb. 700 település lakosságát, mert ezeken jelenleg még nincs központi vízmű. Egy valódi, közegészségügyi szempontból helyesen irányított megelőző akció jellemzője, hogy azzal mindenki elérhető, akinek arra szüksége van [12]. Tóth és Sugár bemutatták, hogy ez a célkitűzés fluoridtablettával nem oldható meg [20], mert az erőteljes egyéni motivációt igényelne, amely azonban hosszú távon közismerten igen nehezen biztosítható. 119
