Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 77. 195—202. 1984. Központi Stomatologiai Intézet (főigazgató: Dr. Orsós Sándor egyetemi tanár) A cariesintenzitás fokozódása (Balassagyarmati vizsgálatok) DK. VASS ZOLTÁN, DR. BÜCHLER JÁNOS és DB. ORSÓS SÁNDOR Az Egészségügyi Minisztérium és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Egész­ségügyi Szervezéstani Intézete 1979. nov. 1-től dec. 6-ig általános morbiditási vizsgálatot végzett Balassagyarmaton. Az Egészségügyi Minisztérium a Köz­ponti Stomatologiai Intézetet kérte fel a vizsgálatra véletlenszerűen kiválasztott lakosság sztomatológiai szűrésének elvégzésére. Azonos jellegű vizsgálat ugyan­itt 1964-ben már történt, s ennek keretében Szabó, Canjavec és Bíró [3] fogá­szati szűrővizsgálatot végeztek. Miután a korábbi vizsgálat óta eltelt idő alatt a település jellegét meghatározó tényezőkben [3] lényeges változás nem történt, s a jelen vizsgálatban alkalmazott módszer is azonos a korábbival [2], lehetőség nyílt a friss észleletek összehasonlítására is a korábban nyert adatokkal. A szűrővizsgálat alkalmával a fogazati állapot felmérésén belül parodontológiai és sztomato-onkológiai vizsgálat is történt, továbbá felmértük a vizsgálaton résztvett lakosság protetikai ellátottságának mértékét is. Ez utóbbiakról kü­lön közlemény fjen kívánunk beszámolni. Vizsgálati anyag és módszer A 3000 személyből álló, véletlenszerűen kiválasztott lakosságot belgyógyász, pszichiáter, fiil-orr-gégész, szemész, ortopéd, szülész-nőgyógyász, gyermek­­gyógyász és fogszakorvosok vizsgálták meg. A fogászati szűrővizsgálatokat a Központi Stomatologiai Intézet szakorvosai végezték, akik alapos, minden részletre kiterjedő módszertani tájékoztatást kaptak. így lehetőség nyílt a fogászati vizsgálatoknak egységes szempontok alapján történő végzésére. Fogászati szűrést 2981 személyen végeztünk; ebből nő 1581, férfi 1400. A vizsgálatokat műfény mellett (Corbelux lámpa) végeztük. A vizsgált sze­mély fejtámlával ellátott széken ült. Regisztráltuk a meglevő tej- és maradó fogakat, az egyes fogak állapotát, a hiányzó fogak esetleges pótlását (nem kü­lönben a jelenlevő maradó fogak ágyának állapotát is). A caries kórismézése fogászati tükörrel és új fogászati szondával történt. Cariesnek tekintettünk a lyukon kívül minden olyan zománcléziót is, melyet szondával tapintani le­hetett. A fogpótlásokat jellegük szerint (híd, körhíd, korona, teljes és részleges, valamint fémlemezre készült műfogsor) regisztráltuk. Egy szájban több fog­pótlás is lehetett; így pl. alsó teljes, felső részleges fogművet két kapocstartó koronával négy pótlásnak vettünk. Eredmények A vizsgáltak kor- és nemek szerinti megoszlását az I. táblázat mutatja. A dmf és DMF indexek értékét korosztályok, illetve korcsoportok szerint összesítettük és az 1. ábrán grafikonon mutatjuk. A 3—15 évesek adatait éven­kénti, a 16—71 évesek adatait 5 éves korcsoportos bontásban adjuk. Érkezett: 1983. november 25. Elfogadva: 1984. január 11. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom