Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
Fogorvosi Szemle 76. 57—59 1983. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapest Arcfájdalmat okozó előtört komplex odontoma D.R GÁSPÁR LAJOS A fogak kialakulása és fejlődése során többféle sejtből, a keletkezés helyétől és idejétől függően a fejlődés normális menetétől eltérő módon blastomák és hamartomák keletkeznek, ezeket összefoglaló néven odontogén daganatoknak nevezzük. Jellegzetesen intraosseális növekedést, hosszú ideig tünetmentességet mutatnak, viszonylag ritka előfordulásuk miatt az irodalomban elsősorban esetismertetésekkel találkozunk. A hazai szerzők közül meg kell említeni Csiba és Vámos 1977-ben megjelent odontogén daganatokkal foglalkozó monográfiáját [4], valamint néhány hazai közleményt [3, 9, 13]. Az odontomák a jóindulatú odontogén daganatok közé tartoznak. A tumor a fog embrionális szöveteiből keletkezik, mely növekedése folyamán dentifikálódik. Az első esetet Fauchard közölte [5] 1728-ban, Oudet [7] a tumort fogszövet eredetűnek írta, első szövettani értékelését Wedl [14] adta. Az odontoma elnevezés Broca-tói származik [2]. Csiba és Vámos [4] az odontomákat hamartoblastomáknak tartja. A tumor nemi megoszlásban különbséget nem mutat, minden életkorban előfordulhat. A daganat általában nem okoz nagyfokú destrukciót, bár Hattyasy [6] szerint egyes esetekben tyúktojásnyira is megnőhet. Az esetek 70 %-ában a második és a harmadik moláris táján keletkezik, valamivel gyakoribb a mandibulában. Röntgenfelvételen legtöbbször kerekded, intenzív sugárelnyelő képet mutat, rendszerint ennek alapján kerül diagnosztizálásra. Differenciáldiagnózis szempontjából centrális osteoma, sclerotizáló ostitis, osteomyelitises sequester jelenthet nehézséget. Makroszkópos képük megfelel a röntgenmorfológiai leletnek, több-kevesebb aberrált fog vagy fogszerű képlet, ezek meszes konglomerátuma [12]. Szöveti kép alapján három típusa különíthető el: 1. Csökevényes fogak halmazából álló képlet; 2. Amorf meszes képlet, rendkívül kemény állománnyal; 3. Cysta falában elhelyezkedő típus. Az odontomát sebészi úton távolítjuk el. Szövődményként ritkán eltávolításakor a mandibula fracturája szerepelhet, Polczer [8] írt le ilyen esetet. Esetismertetés B. F. 26 éves férfi beteg 7 hónappal jelentkezése előtt kezdődött jobb oldali állkapocsszögletére, onnan egész jobb arcfelére kisugárzó neuralgiform fájdalom miatt kereste fel klinikánkat. Elmondása szerint amikor először fogorvoshoz fordult, azt a felvilágosítást kapta, hogy előtörő bölcsességfoga miatt fáj az arca. Fájdalomcsillapítókat, szedett, majd egy hét után éjszakai ügyeletén eltávolították 47-es fogát, gyökere fracturált. A gyökérfragmentumot szájsebészeti osztályon kivésték két nap múlva, majd továbbra is fennálló rendkívül heves fájdalmak miatt több alkalommal excochleatiót végeztek. Hat héttel a fogeltávolítás után az egyre elviselhetetlenebb fájdalom miatt egy másik szájsebészeti osztályt keresett fel a beteg, ahol „jobb alsó bölcsességfogát” körülmetszették, mivel környezete rendkívül gyulladásos volt. A beteg igen rossz általános állapotban került klinikánkra, elmondása szerint már igen sokféle nyugtató, altató és fájdalomcsillapító, valamint antibiotikum kipróbálása után fájdalmai szinte elviselhetetlenek voltak. Felvételi státusából: Közepesen fejlett és táplált férfi. Arca aszimmetrikus, a jobb állkapocsszöglet környékén gyermektenyérnyi területen tömött duzzanat. Nyelése Érkezett: 1981. szeptember 21. Elfogadva: 1982. december 10. 57
