Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
Ebben a lenyomatvételi technikák különbözősége, s alább említendő fémvázas protézis készítésére kevéssé alkalmas esetek játszhatnak szerepet. A metszőfogak területén mért értékeket nagymértékben befolyásolják azon esetek (115 mintából 21), melyekben a fenti távolság 4 mm-nél kisebb volt; ilyenkor a fogorvos a szokványos fémvázas protézisekkel eleve megsérti a fogágykárosodás megelőzésének alapelveit. Érdemes ezzel összeretni a linguálív felső széle és a gingiva-szél között mért távolságot (2. ábra). Látható, hogy még a kisőrlők mellett is csak megközelítjük a Spiekermann [9] által megkövetelt 4 mm-es távolságot, a Marxkors [6, 7, 8] és Eichner [2] által ajánlott 5 mm illuzórikusnak tűnik. 1. ábra. A gingivaszél és a sukusjalveololingualis legmélyebb pontja közötti távolság 2. ábra. A linguál-ív és a gingiva-szél közötti távolság Vajon miért nem tudjuk biztosítani a 4 mm dekoltázst a linguál-ív számára a szem- és kisőrlőfogaknál, jóllehet az 1. ábrán látható grafikonból kitűnik, hogy ezen fogak mellett a minimálisan megkövetelt 8 mm magas processus alveolaris rendelkezésünkre áll? Ebben nyilván már nemcsak a fémvázas protézis készítésére kevéssé alkalmas esetek játszanak szerepet. Az egyes mintákat analizálva a következőket mondhatjuk: A linguál-ívet Marxkors [6] szerint különböző módon helyezhetjük el, éspedig a processus alveolarissal párhuzamosan, a processus alveolaris-szájfenék átmenettel párhuzamosan, a szájfenékkel párhuzamosan. A megvizsgált fémvázas fogműveken előregyártott viaszprofilt használtak ezért a linguál-ív keresztmetszete egységesen 2x4 mm volt. Ha tehát a processus alveolaris 8 mm-nél alacsonyabb, a marginalis párodontium védelmét csak úgy biztosíthatjuk, ha a linguál-ívet a függőlegestől a vízszintes irányába elfordítjuk. Ilyen konstrukciót csak 4 esetben láttunk, azaz technikusaink a linguál-ívet, mintegy rossz beidegzésből, mindig a processus alveolarissal párhuzamosan helyezik el, még akkor is, ha a processus alveolaris alacsony. Mentségünkre szolgálhat, hogy a fogorvosok többsége a szublinguális teret igen pontatlanul mintázza le, s mivel a fogtechnikus a szublinguális tér viszonyairól sem rajzos, sem írásos információt nem kap, attól félve, hogyalinguál-rv a szájfenéken decubitust okoz, ill. a nyelv mozgásait gátolja, azt mindig 2—3 mm-el a mintán adódó szájfenék fölé, a processus alveolarissal párhuzamosan helyezi el. A szakirodalomban alsó fémvázas protézisek készítésekor, mintavételre az alginát típusú lenyomatanyagokat tartják legalkalmasabbnak. Ugyanakkor az alginát típusú lenyomatok kiöntése nálunk, a fogorvosi rendelőkben oly 40
