Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
és a vesztibuláris felszíneken, a kontroli-oldalon minden vizsgáló eljárás, és minden felszínpár esetében alacsonyabbak. Megbeszélés Vizsgálati eredményeink azt mutatták, hogy az ínybarázdába fektetett acél koronák körül, az ellenoldali homológ fogak fogágyának hasonló paramétereihez viszonyítva, az ínygyulladás kifejezettebb, a tasakmélység nagyobb. A fogfelszínek értékei között csak egy-egy esetben volt szignifikáns a különbség a kontroll-oldal javára. A fogak átlagai között észlelt különbségek statisztikailag szignifikánsnak bizonyultak (p<0,01). Ezek az eredmények megegyeznek a saját, az ezüst-palládium hidak vizsgálata során nyert tapasztalatainkkal [2], valamint az irodalmi adatokkal [3, 6], melyek szerint az ínyszé alá helyezett koronaszélek károsan befolyásolják a fogágy állapotát, még ákko* is, ha a fogpótlás technikailag helyesen, az anatómiai követelményeknek megr felelően készült. A hídtagok számát nem rögzítettük, így a káros erőhatásokesetleges szerepére vonatkozóan nem tudunk állást foglalni, de nem valószínű, hogy szerepük lehetett, hiszen a tasakmélység átlaga alapján parodontitis még nem alakult ki. Jelen vizsgálati anyagunk az ezüst-palládium hidakéhoz képest némi eltérést mutat. A fogpótlások viselési ideje acél hidak esetében 1,6 év-vel, a vizsgáltak átlagéletkora valamivel több, mint 3 évvel nagyobb. Ez magyarázhatja a 0,3 mm-rel nagyobb tasakmélységet, de nem magyarázza a súlyosabb ínygyulladást. Ennek oka a rosszabb szájhigiéne. A különbség különösen a kontroli-oldalon szembeötlő, ahol előző vizsgálatunkban (átlagosan) a fogfelszíneken nem volt szabad szemmel látható plakk, míg a jelen vizsgálatban 4 felszín közül csak kettőn nem találtunk plakkot [2]. A rosszabb szájhigiéne magyarázatát — tekintve, hogy a férfiak és a nők aránya a két felmérésben gyakorlatilag azonos — abban látjuk, hogy azok akik számára az acél fogpótlást is megfelelőnek tartották, valószínűleg nem tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget szájuk egészségének, mint az „igényesebb” fogpótlást készíttető csoport. Ugyancsak a rosszabb száj higiénével magyarázható, hogy a fogágy állapotában a kontroli-oldal javára mutatkozó különbség jelen vizsgálatban kisebb. A teszt- és a kontroll-oldal fogágya között elvileg akkor lenne a legnagyobb különbség, ha a Plakk Index értéke 0 lenne. Ekkor kizárólag a borító koronaszéli rögzítőcementen elhelyezkedő és onnan a vizsgálat során a szondával nem eltávolítható plakk hatása érvényesülne. A szájhigiéne romlásával azonban ezt a hatást a borító koronán felhalmozódó plakk részben elfedi. Itt jegyezzük meg, hogy az ezüst-palládium koronáknál valószínűleg vastagabb acél koronaszélek fokozott plakk retenciót okozhatnak. A plakk eloszlása és a fogágvbetegség súlyossága a teszt- és a kontroli-fogakon is hasonló képet mutatott, azaz az approximális felszíneken több plakkot találtunk, és ennek megfelelően e helyeken a fogágy állapota is rosszabb volt. IRODALOM: 1. Glavind, L. and Löe, H.: Errors in the clinical assessment of periodontal destruction. J. periodontal Res. 2, 180, 1967. — 2. Keszthelyi в., Szabó Gy. és Szabó I.: Ezüst-palládium hidak hatása a fogágy állapotára. Fogorv. Szle. 75, 342, 1982 — 3. Leon, A. R.: The periodontium and restorative procedures. A critical review. J. oral Rehabil. 4, 105, 1977. — 4. Löe, H. and Silness, J.: Periodontal Disease in Pregnancy I. Prevalence and Severity. Acta odontol. scand. 21, 533, 1963. — 5. Silness, J. and Löe, H.: Periodontal disease in pregnancy. II. Correlation between oral hygiene and periodontal condition. Acta odont. scand. 22, 121, 1964. — 6. Strub, J. R. und Belser, U. G.: Parodontalzustand bei Patienten mit kronen- und brückenprothetisehem Ersatz. Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 88, 569, 1978. 36
