Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Az akrilát elszíneződése a leplezett hídtagokon IV. táblázat A hidak életkora Azelvéh\ (éV> tozás foka 1 2 3 Összesen Nincs elszíneződés 80,0 (20) 58,6 (17) 14,8 (9) 40,0 (46) Részleges elszíneződés 8,0 (2) 31,0 (9) 67,2 (41) 45,2 (52) Sötétszürke elszíne­ződés 12,0 (3) 10,4 (3) 18,0 (11) 14,8 (17) Összesen: 100,0 (25) 100,0 (29) 100,0 (61) 100,0 (115) fekete elszíneződés mellett, olyan régebben készült pótlás volt látható, mely nem mutatott elszíneződést. A fogászati anyagok korróziójával mint ténnyel kell számolnunk, de sajnos jelenleg még nincs meghatározva a különböző fé­mekre a korrózió elfogadható mértéke [1], mégis a 24,5%-ot kissé magasnak tartjuk. Az arany ötvözetek korróziója kétszerannyi viselési idő után csak 2— 3%-os [4]. A hidak és a koronák 24,9%-nyi rágófelszíni kopása a Szőke és mtsai [5] által közölt értéktől kevesebb, annak mintegy harmada. Az arany abrázióját Kerschbaum és Voss [4] 4,5 év után 35% körülinek találták. Ez nagyobb mint a saját, de kisebb mint a Szőke és mtsai által észlelt adat. A fenti, az ezüst-pal­ládium hidak között talált eltérések okai egyrészt az időtényező, másrészt a fém összetételének, feldolgozásának esetleges különbözőségei lehetnek [2]. Erre vonatkozóan azonban nem rendelkezünk adatokkal. Az akrilát lelepzések elszíneződése igen változatos értékeket mutat az iroda­lomban. Hofmann [3] ezüst-palládium ötvözet esetében 12%-os elszíneződést talált, átlagosan 5,8 éves hidaknál. Wannenmacher [7] 70%-os elszíneződésről számolt be, amelyet más szerzők túlzónak tartanak. Szőke és mtsai [5] adataihoz hasonlítva a homlokzatos koronák akrilát előrészének elszíneződése anyagunk­ban az enyhébb esetekben kétszeresnek mutatkozott (45,3%) és ugyanez a helyzet a sötétszürke elszíneződés vonatkozásában is (12,4%). Ez megfelel a hidak életkorában mutatkozó különbségeknek. Az előrészes hídtagok elszíne­ződése gyakorlatilag megegyezik azzal a képpel, amit a homlokzatos koronákon észleltünk. A leplezések elszíneződése nagyobb esztétikai problémát jelent, mint a nem leplezett részek elszíneződése, hiszen utóbbiak normális körülmé­nyek között nem láthatók. Ezekért a rendelő részéről a koronák esetében a vesztibuláris felszínnek nem megfelelő előkészítése a hídtagok esetében a labo­ratóriumi munkaszakaszok nem megfelelő kivitelezése, valamint a jelenleg ál­talánosan alkalmazott akrilát-technológia okolható. A rendelőben elkövetett hiba ellen szól az, hogy az előrészes hídtagok lényegében a homlokzatos koro­nákkal azonos képet mutattak. Fémkerámiái munkák során 4,5 év viselési idő után 3% körüli az esztétikai hibák mértéke, míg arany és akrilát esetében en­nek a kétszerese [4, 6]. A nagyszámú elszíneződött előrész a technológiai hiá­nyosságok mellett, felveti az akrilát alkalmasságának kérdését is. IRODALOM: 1. Bergman, M., Qinstrup, O. and Nilner, K.: Potential and polariza­tion measurements in vivo of oral galvanism. Soand. J. Dent. Res. 86, 135, 1978. 2. Fábián, T., Huszár, Gy. és Götz, Gy.: Bevezetés a fogpótlástanba. Medicina. Budapest. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom