Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
Az akrilát elszíneződése a leplezett hídtagokon IV. táblázat A hidak életkora Azelvéh\ (éV> tozás foka 1 2 3 Összesen Nincs elszíneződés 80,0 (20) 58,6 (17) 14,8 (9) 40,0 (46) Részleges elszíneződés 8,0 (2) 31,0 (9) 67,2 (41) 45,2 (52) Sötétszürke elszíneződés 12,0 (3) 10,4 (3) 18,0 (11) 14,8 (17) Összesen: 100,0 (25) 100,0 (29) 100,0 (61) 100,0 (115) fekete elszíneződés mellett, olyan régebben készült pótlás volt látható, mely nem mutatott elszíneződést. A fogászati anyagok korróziójával mint ténnyel kell számolnunk, de sajnos jelenleg még nincs meghatározva a különböző fémekre a korrózió elfogadható mértéke [1], mégis a 24,5%-ot kissé magasnak tartjuk. Az arany ötvözetek korróziója kétszerannyi viselési idő után csak 2— 3%-os [4]. A hidak és a koronák 24,9%-nyi rágófelszíni kopása a Szőke és mtsai [5] által közölt értéktől kevesebb, annak mintegy harmada. Az arany abrázióját Kerschbaum és Voss [4] 4,5 év után 35% körülinek találták. Ez nagyobb mint a saját, de kisebb mint a Szőke és mtsai által észlelt adat. A fenti, az ezüst-palládium hidak között talált eltérések okai egyrészt az időtényező, másrészt a fém összetételének, feldolgozásának esetleges különbözőségei lehetnek [2]. Erre vonatkozóan azonban nem rendelkezünk adatokkal. Az akrilát lelepzések elszíneződése igen változatos értékeket mutat az irodalomban. Hofmann [3] ezüst-palládium ötvözet esetében 12%-os elszíneződést talált, átlagosan 5,8 éves hidaknál. Wannenmacher [7] 70%-os elszíneződésről számolt be, amelyet más szerzők túlzónak tartanak. Szőke és mtsai [5] adataihoz hasonlítva a homlokzatos koronák akrilát előrészének elszíneződése anyagunkban az enyhébb esetekben kétszeresnek mutatkozott (45,3%) és ugyanez a helyzet a sötétszürke elszíneződés vonatkozásában is (12,4%). Ez megfelel a hidak életkorában mutatkozó különbségeknek. Az előrészes hídtagok elszíneződése gyakorlatilag megegyezik azzal a képpel, amit a homlokzatos koronákon észleltünk. A leplezések elszíneződése nagyobb esztétikai problémát jelent, mint a nem leplezett részek elszíneződése, hiszen utóbbiak normális körülmények között nem láthatók. Ezekért a rendelő részéről a koronák esetében a vesztibuláris felszínnek nem megfelelő előkészítése a hídtagok esetében a laboratóriumi munkaszakaszok nem megfelelő kivitelezése, valamint a jelenleg általánosan alkalmazott akrilát-technológia okolható. A rendelőben elkövetett hiba ellen szól az, hogy az előrészes hídtagok lényegében a homlokzatos koronákkal azonos képet mutattak. Fémkerámiái munkák során 4,5 év viselési idő után 3% körüli az esztétikai hibák mértéke, míg arany és akrilát esetében ennek a kétszerese [4, 6]. A nagyszámú elszíneződött előrész a technológiai hiányosságok mellett, felveti az akrilát alkalmasságának kérdését is. IRODALOM: 1. Bergman, M., Qinstrup, O. and Nilner, K.: Potential and polarization measurements in vivo of oral galvanism. Soand. J. Dent. Res. 86, 135, 1978. 2. Fábián, T., Huszár, Gy. és Götz, Gy.: Bevezetés a fogpótlástanba. Medicina. Budapest. 21
