Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
1. ábra. A viaszoszlop magasságának mérése figyelembe vesszük, hogy szabad felszínén — az adhézió miatt —- tölcsérszerű behúzódás keletkezik, ami zavarja hoszszúságának lemérését. E tölcsér alakú üreg nagyságát oly módon határoztuk meg, hogy fecskendőből színes folyadékkal feltöltöttük, s félj egyeztük a felhasznált folyadék mennyiségét. Ugyanеппзй folyadékot üres, 8 mm átmérőjű kémcsőbe töltöttünk. A folyadék kitöltötte a kémcső félgömbszerű alját és a hengeres rész 4 mm-es szakaszát. Ezt alapul véve a viaszoszlop magasságának mérésekor mindkét végének 4-4 mm-es szakaszát nem vesszük figyelembe (2. ábra). A továbbiakban megvizsgáltuk a mérési módszer megbízhatóságát, hibahatárának nagyságát. Kontroll modellként mértani testet, egy 44,2 cm2 felületű acélgolyót választottunk. A golyót ponthegesztéssel 0,3 mm átmérőjű acéldrótra függesztettük, s 10 alkalommal sorozatban megmértük a felületét viaszborításos módszerünkkel. A sorozatban végzett felület mérés begyakorlása, illetve alapvető protetikai . információk szerzése céljából megmértük 124 (64 nő, 60 férfi, átlagos életkoruk 60.6 év) különböző ideje fogatlan beteg fogsorviselésre felhasználható állcsontfelületének nagyságát. Eredmények Az acélgolyó felületének többszöri méréséből az alábbi részeredmények adódtak: 45,5, 45,5, 46,0, 46,0, 46,5, 45,5, 45,5, 45,5, 45,0, 45,5 cm2. Átlag 45.6 cm2; átlagos eltérésű-1,4 cm2 ( + 0,8—+2,3 cm2): 3.1 %. 2. ábra. A viaszoszlop magasságának mérésekül-----a felszínén kialakuló tölcsérszerű behúzódás miatt —mindkét végének 4-4 mm- es szakasza nem vehető figyelembe I. táblázat Nem Állcsont Esetszám Átlagos nagyság Nő alsó 28 17,6 cm2 (10—29) felső 36 32,0 cm2 (13—17) Férfi alsó 29 20,7 cm2 (10—33) felső 31 35,5 cm2 (19—43) 172
