Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
1983. június FOGORVOSI ддВЗ L LXXVI. évfolyam 6• szám SZEMLE Fogorvosi Szemle 76. 161—167. 1983. Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Dr. Jávor Tibor egyetemi tanár) és Szájbeteg Szakrendelés (vezető: Dr. Terner Kornélia egyetemi docens), Pécs A nyálnitrit és jelentősége Dr. TERNER KORNÉLIA, Dr. TAPSONYI ZSUZSANNA és Dr. JÁVOR TIBOR Bevezetés A nitrit (N02), a nyál normális konstituense, amelynek koncentrációja Burgen és Emmelin [1] mérései szerint nyál literenként 6—10 mg között ingadozik. Rao [9] a naponta termelődő nyálban összesen 8,6 mg nitritet talált. A szervezet maga is termel nitrátot és nitritet a bélben, amelyhez az ételek és az ivóvíz nitrát és nitrit tartalma hozzáadódik. A nyál nitritje főleg az ételek nitrát tartalmából származik, amelyet vagy amelynek jelentős részét — ez nem eldöntött kérdés — a szájüregi redukáló baktériumok nitrát reduktáz enzimjei alakítanak nitritté. Az ételek közül a legtöbb nitrátot a zöldség- és főzelékfélék tartalmazzák. A cékla egy kilogrammjában 1230—-3680 mg, a retekben 350—-3520 ing, a spenótban 220—2700 mg, a petrezselyemben 200—2460 g, a karalábéban 970—1570 mg, a fejes salátában 800—1540 mg, a zellerben 290—1100 mg nitrát található. A többi zöldféle valamivel kevesebbet 10—700 mg/kg nitrátot tartalmaz. Ide sorolják a hagymát, karfiolt, káposztát, zöldbabot, sárgarépát, uborkát, zöldpaprikát, zöldborsót és burgonyát. Az adatokat Kádas (7) összefoglalójából vettük. Frenyó (4) vizsgálatai szerint álláskor a zöldfélék nitrát tartalma jelentősen (50 %-kal is) fokozódik. Az ételekkel a gyomor—bél traktusba került nitrát felszívódik, majd koncentráltan és folyamatosan kiürül a nyállal a szájüregbe, ahol nitritté redukálódik. Tannenbaum és mtsai [13] nitrát terhelés kapcsán azt észlelték, hogy fokozott nitrátbevitel után a nitritképződés extrém nagy értékeket is elérhet. A kiválasztás csúcsa két óra múlva mutatkozik, a teljes kiürülés 24 órát vesz igénybe. Szájfertőtlenítők csökkentették a nitritképződést. Az utóbbi években egyre több közlemény foglalkozik az N-nitrózóaminok rákkeltő hatásával a gyomor—bél traktus területén állatkísérletekben [2, 6, 9]. Hill [6] összegezte az emberi betegségekben végzett vizsgálatokat és statisztikai adatokat; következtetése az, hogy a baktériumok anyagcseréje, a nitrózóaminok keletkezése és egyes emberi carcinomák kialakulása között összefüggés lehetséges. Az eddigi megfigyelések a gyomor—bél rákokra [11], a méh cervixrákjaira,urethrosigmoideális anasztomózisok jelenlétében kialakuló rákokra és bilharziázisban kialakuló rákokra vonatkoznak [6]. Az ételek, továbbá az orális és bél baktérium-flóra olyan anyagokat tartalmaz, amely katalizálja is a nitrózóamin-képződést pl. nitritből és gyógyszerekből. A gyógyszerek egy гезге szekunder vagy tercier amin, amelyneknitrozatív Érkezett: 1982. június 9. Elfogadva: 1983. január 22. 161
