Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám
a dentinhez is tapad, és hogy mindezek az alábélelés nélküli kompozíciós tömések valóban nem okoznak-e pulpairritációt. Szokatlan továbbá, hogy elsősorban olyan eljárásokról és alkalmazási módokról számol be, ahol igaz, hogy több mint húsz éves kutatómunka következtében, de a szerző és munkacsoportja fejlesztett ki olyan kereskedelmi forgalomban kapható tömőanyagokat, anyagokat, műszereket, melyeknek beszerzési helyét is pontosan megadják. Ez erősen reklámízűvé teszi az egész könyvet. A konzerváló szempontból gyönyörű képeken helyenként fogkő és gingivitis látható, mely a szerző egyoldalú szemléletére utal. Kiemeli több helyen a fájdalommentes ka vitásalakítást a tömés előtt, viszont a gingivális sulcusból eredő vérzést forró spatula hozzáérésével csillapítja. Vajon ez is a fájdalommentességhez tartozik? Összegezve, a Quintessenz kiadó gyönyörű új kiadványát egészséges kétkedéssel kell fogadnunk; egyetértve az előszót író kollegával, amennyiben alkalmunk lesz kipróbálni az ajánlott eljárásokat és tömőanyagokat és meggyőződnünk azok hatásosságáról, avagy a szerző következő művében hosszabb megfigyelési időre visszatekintve meggyőz bennünket eljárásainak eredményességéről, akkor elfogadhatjuk és magunk is gyakorolhatjuk az ajánlott műveleteket. Dr. Bánóczy Jolán Siehert, G.: Disklusion und okkiusionsbedingte Kinetik von Einzelzahnen Hanser, München—Wien, 1980. 150. o. 83 ábra és 31 táblázat. A szerző a mainzi egyetem professzor könyvében alapos betekintést ad a diszkluzió (elülső vezetés), valamint az egyes fogak okklúziós mozgása és az üres mozgások funkcionális vizsgálatába. A monográfia a be vezető után három oldalon keresztül tárgyalja a témakörrel kapcsolatos terminológiát. Ez a megoldás az okklúziós elméletben kevéssé járatos olvasónak is áttekinthetővé teszi a könyvet. Kísérletileg kimutatta, mennyiben van különbség a fogászatilag kezelt és a szanálatlan fogak között. A kísérletes vizsgálatok az egyes fogak fiziológiás kitérésével foglalkoznak. Elektronikus mérési vizsgálatok segítségével (koinpenzográf regisztrálás) reprodukálható módon mérhető a fogak mozgathatósága. A fogelmozdulás mérésének eredményei során a szemfogvezetéses okklúzióval, és csoportos akklúzióval, valamint az elülső és hátulsó állkapocs vezetéssel és a fogmozgathatósággal foglalkozik. A saját eredményeit összehasonlítja a világirodalom adataival. Eszközöket és módszereket ismertet az állkapocsmozgások összehasonlítására szájban és artikulátorban. Kitér a rtg-felvételi eljárásokra és beszámol a modellanalízis eredményeiről Stuart-artikulátorban összehasonlítva a szájlelettel. Megállapítása szerint teljesen beállítható egyéni értékű artikulátorban sem regisztrálhatóak az állkapocsmozgások tökéletes pontossággal. Ezek után az egyes fogak mozgathatósága mérésére szolgáló eszközöket, majd a klinikai mérések előkészítését ismerteti. Kitér a teljes és részleges paraokklúzális sínekre. Részletesen foglalkozik a mérések reprodukálhatóságával, amely munkájának objektivitását hitelt érdemlővé teszi. A monográfia két utolsó fejezete a diszklúzió és fogmozgathatósággal kapcsolatos eredményeket tárgyalja és ezeket összehasonlítja saját eredményeivel. A munka bemutatja, hogy a protetikában, konzerváló fogászatban, ortopédiában és parodontológiában milyen morfológiai változásokat kell figyelembe venni a fogorvosi rehabilitáció kapcsán. A szerző vizsgálataival bizonyítja, hogy a szemfogvezetéses okklúzió fiziológiás funkciónak tekinthető a természetes fogazatban. A monográfia végén több oldalas összefoglalót talál az olvasó, amely a klinikai és kísérletes vizsgálatok rövid esszenciáját adja. A könyv beosztása világos, áttekinthető, az ábrák didaktikusak. A szerző mérési technikája magyarországi viszonylatban is bevezetésre alkalmas módszer. A könyv kiállítása a kiadó gondosságát dicséri. Dr. Ember Erika Nakajima, E.: Bevezetés a Itieketts-Teehnikába. Drótliajlítő gyakorlatok és klinikai alkalmazásuk Quintessenz, Berlin, Chicago, Rio de Janeiro és Tokio, 1982. 166 oldal, 531 fekete-fehér, 220 színes ábrával. A könyv elsősorban a kezdő fogszabályozók számára készült, azonban gyakorlott szakemberek is haszonnal forgathatják. Rövid előszó után két fő részre tagolódik, a preklinikai és klinikai fejezetre. Mindkettőt néhány soros bevezető után kitűnően fényképezett, rendkívül didaktikus fényképek sorozata követi. A preklinikai fejezet fekete-fehér fényképek ügyesen szerkesztett, jól összerendezett sorozatával mutatja be a Ricketts-technikában használatos fogókat, és azok célszerű alakalmazását. A technikai részleteket, — dróthajlító gyakorlatok dokumentálásával, — lépésről lépésre magyarázza. A fényképeken kívül segítségül szolgál ehhez a dróthajlító alapfogásokat összefog157
