Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

azonban, hogy a halálozás a fluordúsítás bevezetése előtt is magasabb volt Curicóban, mint a kontroll városokban. így, az összesített adatok alapján a curicói magasabb halálozási arányszámok oka nem az ivóvíz fluorid tartalmában, hanem egyebekben keresendő.

Az irodalom tanulmányozása során csupán néhány olyan magyarországi vonatkozású közleményt találtunk, amely a fluorid fogyasztásának nemcsak a fogazatra, hanem a népesség általános egészségállapotára gyakorolt hatásával kapcsolatos adatokat is tartalmaz [1, 2, 5, 23, 24]. Bartha [5] a cariespreventív hatás szempontjából optimális fluorid koncentrációjú ivóvizű Kunszentmárton, és a hozzá igen közel fekvő, de alacsony fluorid koncentrációjú ivóvizű község, Öcsöd, 1901—15 és 1921—40 évek közötti, a községek halotti anyakönyvébe bejegyzett halálozási adatait elemezte. Az adatok forrásául a kunszentmártoni és az öcsödi halotti anyakönyvet használta. Bartha vizsgálatai az adatszerzés forrása vonatkozásában két ok miatt kifogásolhatók. Egyrészt nem derül ki, hogy a vizsgált időszak összes halálesetének mekkora hányadát sikerült a halotti anyakönyv alapján felderítenie, másrészt, a halálokokra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések nem mindig felelnek meg az egészségügyi statisztika követelményeinek. Összességében 8352 kunszentmártoni és 5770 öcsödi haláleset adatait elemezte. Az 1 évesnél fiatalabb korban elhunytak (Kunszentmártonban 1967 fő, 24 %; Öcsödön 1931 fő, 24 %), az 1—10 éves korban elhunytak (Kunszentmártonban 1196 fő, 14 %, Öcsödön 777 fő, 13 %) és a 11 vagy annál idősebb korban elhunytak (Kunszentmártonban 5189 fő, 62 %; Öcsödön 3602 fő, 63 %) arányában alig talált különbséget. A 10 évesnél idősebb életkorban meghaltak átlagos életkorát Kunszentmártonban 55,9 évnek, Öcsödön 56,1 évnek találta. Az elhunytak átlagos korában sem tudott lényeges eltérést kimutatni.

Az optimális fluorid koncentrációjú ivóvíz ingesztálásának biztonságosságára vonatkozó, a nemzetközi szakirodalomban közölt módszerekkel magyarországi populáción végzett vizsgálatokból származó részletesebb adatokkal nem rendelkezünk. Ezért igazolni kell, hogy hazai körülményeinkre is alkalmazhatók-e a világ különböző részein végzett vizsgálatokból levont következtetések. Ezt az is indokolja, hogy a fluor általános hatásának értékelésekor a szervezetbe jutó napi összes fluorid mennyiséget kell figyelembe venni [17]. Ennek nagysága, bár döntően az ivóvíz fluorid koncentrációjától függ [27], de tekintettel az összes lehetséges forrásokra, életkörülményekre, táplálkozási szokásokra, a felszívódás individuális különbségeire, azonos ivóvíz fluorid koncentráció mellett esetenként eltérő lehet.

Hazánk területén az ivóvíz fluorid koncentrációja általában alacsony. Csak néhány kis lakosságszámú településről tudunk, ahol a fluorid koncentráció az optimálist meghaladóan nagy. Csupán egy viszonylag nagyobb település van, Kunszentmárton, ahol az ivóvíz természetes eredetű fluorid koncentrációja évtizedek óta bizonyítottan és az egész településen optimális, átlagosan literenként 1,09 mg. Ez megmutatkozik a lakosság fogazatának állapotában is, melyet irodalmi adatok és saját vizsgálataink is bizonyítanak [3, 4. 26, 28].

Ebben a közleményben Kunszentmárton általános mortalitási adatait hasonlítottuk össze egy hozzá hasonló, de alacsony fluorid koncentrációjú ivóvizű (0,17 mg/1) település, Kiskunmajsa, mortalitási viszonyaival.

Anyag és módszer

Mindkét községben az 1966. január 1. és 1979. december 31. között kunszentmártoni, illetve kiskunmajsai lakosként elhunytak adatait gyűjtöttük össze. Az adatok forrása a halotti anyakönyvbe bejegyzett elhunytak halott-2