Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
A protetikai ellátás a daganatos beteg általános kezelésének csak egy részét képezi. A tervezéskor, de az utókezeléskor is hasznos tudni, hogy a magas tömbnek irritáció szempontjából legkritikusabb része a laterális üregfal középső és alsó részletével érintkező terület. Itt a lágyrészek szájnyitás-csukás közben kismértékben ugyan, de horizontálisan elmozdulnak (rendszerint az állkapocs processus coronoideus-a elmozdítja őket) és beleütköznek a protézistömbbe. A kialakult decubitus általában nem fájdalmas s a betegek gyakran már kiterjedt és mély fekéllyel jelentkeznek, olyannyira, hogy a daganat recidiva gyanúját is felkelti. A beteg kezelését a protézis megfelelő javítása, vagy kivétele után 1—2 nap alatt alakuló klinikai kép szerint kell folytatni. Különösen figyelembe kell venni, hogy a lágyszájpadmaradvány ventrális szegélye horizontálisan és vertikálisan is elmozdul. Ezért a protézisen kemény akrilátból gondosan kipolírozott felszínt kell kialakítani (6b ábra), amelyen a lágyszájpad szegélye akadálymentesen elcsúszhat. A puha felszínű tömb nagy előnye, hogy egyrészt a rágónyomást az igénybe vett orrüregi területek egészére elosztja; ilyenkor a megterhelést kedvezőbben tűrő területek megtámasztási szigetekként szerepelve, a megterhelés nagyobb részét viselik, másrészt, hogy kielégítő retenciót biztosít még fogatlan rezekált esetben is. A különböző puha anyagok kedvező tulajdonságaira általában legfeljebb egy éven át számíthatunk. Ennyi időtartam alatt a nyál hatására keményekké, érdessé alakulnak át. A kicserélésük egyszerű technikai feladat. A puhánmaradó anyagok további alkalmazásának nagy előnye, hogy a rendelkezésre álló fél-egy éves időtartam alatt a betegben kialakulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, amelyekkel az orr és szájüreg jelentős részét elfoglaló protéziseket helyben tartják, működtetik. Mindebben a nyelvnek van legjelentősebb szerepe. A kétszintű rehabilitációs protézisek viselésére kényszerült betegek nagy adaptációs erőfeszítéssel igyekeznek azokat megszokni, tudva azt, hogy e protézisek csaknem egyedüli eszközök a kiesett funkciók részbeni rehabilitásában. IRODALOM: 1. Ampil, J. P., Ellinger, C. W. and Rahn, A. O.: A temorary prosthesis for an edentulous patient following a maxillary resection. J. Prosth. Dent. 17, 88, 1967. —- 2. Balogh К. : A resectiós protézisek elkészítésének ideje és javallata. Fogorv. Szle. 45, 97, 1952. — 3. Benoist, M. : Rehabilitation et prothése maxillo-faciale. Prélat, Paris, 1978. 72—103. — 4. Benoist, M., Quentin, P. Y. et Royer, R.: Points d’appui a distance des prothése maxillo-faciales. Rév. Franc. Proth. Max-Fac. 5, 3, 127, 1976. — 5. Boucher, L. J. and Heupel, E. M.: Prosthetic restoration of a maxilla and associated structures. J. Prosth. Dent. 16, 154, 1966. — 6. Hofer, 0.: Die vereinfachte Herstellung der zweigeteilten Oberkieferresectionsprothese aus Kunststoff. Dtsch. zahnärztl. Z. 8, 82, 1953. — 7. Javid, N.: The use of magnets in a maxillofacial prosthesis. J.Prosth. Dent. 25, 334, 1971. — 8. Kertész J. : Az onkológiai gyógyítás és helyreállítás protetika. vonatkozásai. Fogorv. Szle. 53, 368, 1960. — 9. Kertész J.: A szűk szájrés és szájzár protetikai problémái. Fogorv. Szle. 54, 332, 1961. — 10. Kovács D. G. : 46 év előtt végzett subtotális maxillaresectio protetikai ellátásának tanulságos esete. Fogorv. Szle. 5b, 399, 1962. — 11. Kovács D. G. : Mission et moyens de psycho-prévention du traitement prothétique dans les tumeurs maxillo-faciales. Act. Stom. Inter. 1, 31, 1980. — 12. Kovács D. G. és Szállási K.: Lenyomatvételi módszerek maxillo-faciáiis rehabilitációs protetikai kezeléskor. Fogorv. Szle. 74, 14, 1981. — 13. Mauks Gy. és Flóra Nagy L.: Kétrészes resectiós protézis a maxilla defektusainak pótlására. Fogorv. Szle. 69, 308, 1976. —■ 14. Molnár L. és Huszár Gy. : Új szempontok az arc és állcsont-hiányok protetikai kezelésében. Orv. L. 3, 2233, 1947. — 15. Rahn, A. O. and Boucher, L. J.: Maxillofacil prosthetics. Saunders, London, 1970. 94. — 16. Skaloud F.: Daganat kiirtásakor keletkezett szövethiányok pótlása. Fogorv. Szle. 51, 359. 1958. — 17. Somogyi E. és Kovács D. G.: Részlegesen részekéit fogatlan maxilla protetika kezelése, különös tekintettel a páciens kívánságára. Fogorv. Szle. 75, 25, 1982. — 18. Szőke Á., Korponai A., Joós L. és Lajta B. : Szamárium mágnes alkalmazása a protetikában. Fogorv. Szle. 75, 11, 1982. — 19. Trauner, R.: Kiefer- und Gesichtschirurgie. 2. Aufl. Urban und Schwarzenberg, München 1973,588. — 20. Vándor FTraumatológus és szájsebész együttműködése. Fogorv. 72
