Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
Megbeszélés Kísérleteink arra irányultak, hogy az experimentális kariológiában általunk használt kariesz induktív patkánytáp konzisztenciájának és szénhidrát összetételének hatását kövessük, úgy, hogy az említett két változó közül az egyik standardizálásával csak a másik változó befolyásolja a vizsgált nyálmirigy paramétereket. A submandibularis és sublingualis nyálmirigyek kísérleti körülményeink között egyik vizsgált változó hatására sem mutattak súly változást. Wells és Peronace (1967) hasonló eredményeiket ezen mirigyek parotistól eltérő morfológiájával magyarázták. A parotis esetében a kariogén diszacharida mennyiségének százalékos változása szilárd, kompakt formájú adagolás mellett a kontrolitáphoz viszonyítva nem vont maga után mirigysúly változást. A kariogén diéta esetén viszont mindig csökkent a parotis amiláz aktivitása. Bunyard [1] ugyanakkor 66% szukróz tartalmú táp etetésekor atrófiát figyelt meg a parotisban és a szekretoros granulumok számának erőteljes csökkenéséről számol be, nem említi viszont, hogy a tápot milyen konzisztenciában kapták állatai. A kariogén táp konzisztenciájának változtatásával a pépes étrenden tartott állatainkban a kontrolihoz képest a súly változások alapján a parotis atrófiáját állapítottuk meg. Irodalmi adatok szerint folyékony étrenden tartott patkányokban a diéta adagolásának mintegy 4—5. napján a mirigy atrófiát mutat. A szervsúly csökkenésével egyidejűleg a mirigy hisztológiai képén az acinusok átmérője, illetve az acinus sejtek mérete csökkent, míg a ductusok struktúrájában változást nem láttak [3, 4, 8, 11]. A szekrétoros tevékenység és a fehérje szintézis parotisra jellemző diurnális ciklusa [7] eltűnik, és a szekrétoros fehérjék raktározása a mirigyben minimális alacsony szintre csökken [8]. A szerzők a rágásnak — mint fiziológiás szekréciós, trofikus ingernek — kiesésését tartják fontos tényezőnek, mely lényeges szerepet játszik a mirigy normál struktúrájának és funkciójának fenntartásában [3, 4, 8, 11]. Mindkét vizsgált konzisztenciájú táp csökkentette a parotis amiláz aktivitását, a csökkenés a pépes forma esetén lényegesen nagyobb volt. Feltételezzük, hogy a kariogén tápok szukróz tartalma kevésbé, konzisztenciája lényegesen befolyásolja az általunk vizsgált nyálmirigy paramétereket. Kísérleteink eredményeként egy, a kariológiában alkalmazható új standard konzisztenciájú táp előállításának módszerét dolgoztuk ki. A szilárd tömör formájú kariogén táp jól adagolható, tárolható, nem szennyeződik, összetétele állandó, homogén, a kísérleti modell-állat rágcsáló habitusának megfelel, ezért a rágás fiziológiás szerepét a kariológiai kísérlet idején fenntartja. IRODALOM: 1. Bunyard, M. W.: Effects on the rat’s liver and parotid gland of cariogenic diets with varied protein caloric levels. A histological study. Brit. dent. J. 129, 319, 1970. — 2. Green, R. M. and Hartles, R. L.: The effect of diets containing different mono- and disacharides on the incidence of dental caries in the albino rat. Arch, oral Biol. 14, 235, 1969. — 3. Hall, H. D. and Schneyer, C. A.: Salivary gland atrophy in rat induced by liquid diet. Proc. Soc. Exp. Biol. Med. 117, 789, 1964. — 4. Johnson, D. A. and Sreebny, L. M.: Effect of food consistency and starvation on the diurnal cycle of the rat parotid gland. Arch, oral Biol. 16, 177, 1971. — 5. Klapper, C. E. and Volker, J. F.: The influence of selected sugars on the dental caries susceptibility of desalivated hamsters. J. dent. Res. 33, 666, 1954. —- 6. Shaw, J. H.: Influence of experimental diets on carious lesions in the occlusal sulci and the smooth surfaces of the molars of caries-susceptible rats. J. dent. Res. 52, 291, 1973. — 7. Sreebny, L. M. and Johnson, D. A.: Diurnal variation in secretory components of the rat parotid gland. Archs. oral Biol. 14, 397, 1969. —- 8. Sreebny, L. M., Johnson, D. A. and Robinovich, M. B.: Functional regulation of protein synthesis in the rat parotid gland. J. Biol. Chem. 246, 3879, 1971. — 9. Steinman, R. R. and Leonora, J.: Acidogenic potential of cariogenic and noncariogenic diets in the rat. J. dent. Res. 54, 578, 1975. — 10. Stein-60
