Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

incizálisan kopottaknál, a pulpaszarvakat masszív tercier dentin tölti ki. Ugyancsak kifejezett tercier dentin szűkíti a gyökércsatorna szájadékától apikálisan a csatorna lumenét (2. ábra). 14 esetben a szekunder dentin a primerhez képest szembeötlően intenzívebben elmeszesedett. Ugyancsak intenzív meszes vonal volt látható magában a szekunder dentinben.

Négy esetben a fognyak magasságában és ettől apikálisan az odontoblaszt réteg helyén hemotoxilinnal halványan festődő, éles határú, zegzugos széli réteg volt látható, benne piknotikus sejtmagvakkal és sejttöredékekkel. Ugyanitt teljesen hiányzott a predentin réteg.

Mint érdekes, de nem jellemző leletként, egy esetben a koronái pulpában centrálisán elhelyezkedő ovális és kerek meszes képletek voltak megfigyelhetők, melyek elmeszesedett thrombusoknak felelnek meg (3. ábra). Két esetben fordult elő körülírt, mérsékelt kereksejtes beszűrődés, ugyancsak két esetben pseudocysta (4. ábra).

Megbeszélés, következtetés

A feldolgozott cariesmentes, parodontopátiás fogak pulpaszövete azt a határozott benyomást kelti, hogy a fogbél öregedése időbelileg korábban következik be. Nem észleltük a fogbél elhalását, megegyezően Wannenmacher [26], Taatz [24, 25], Rost [16], Rubach és Mitcheli [17, 18], Avery [1] leleteivel. Seltzer és mtsai [20], továbbá Palazzi [14] gangraenát is észleltek. E szerzők vizsgálataikat azonban vegyesen carieses és cariesmentes parodontopátiás fogakon végezték, és nem térnek ki arra, hogy melyiknél észlelték a gangraenát.

A parodontális pulpaelváltozásokat a szerzők nagy része keringési zavarokra vezeti vissza. Seltzer [21] és Sauerwein [19] szerint a cirkulációs zavart a foramen apicalénél az erekre állandóan ható kisebb-nagyobb kompresszió okozza. Ha a fog kifejezettebben meglazult, fokozza ezt az erek vongálódása is. A lelassult anyagcsere lokális megnyilvánulásának tulajdonítjuk az intenzíven elmeszesedett vonalat a primer és szekunder dentin határán, olykor magában a szekunder dentinrétegben, valamint az odontoblast réteg helyén. Ugyancsak ennek tulajdonítjuk a koronái pulpában egy esetben észlelt elmeszesedett thrombusokat is. A megtartott reakciókészség mellett a keringés a fogbél fibrózisát, az egyenetlen szétszórt vakuolizációt, aminek következménye a dentinképzés egyenetlensége [14].

Eseteinkben a pulpaszövet megtartotta vitalitását, aminek bizonyítéka, hogy az odontoblaszt réteg alatt a predentin úgyszólván mindig megvolt, valamint az, hogy a fognyak táján tekintélyes mennyiségű tercier dentint észleltünk, melyet a parodontopátiás fog pulpája nyilván a csupasszá vált gyökérszegmentumot ért külső, főleg hőingerek hatására képzett. Erről Wannenmacher [20], Mazur és Massier [11] is beszámolnak. A csupán két esetben talált mérsékelt idült beszűrődés mellett is megtartott maradt a pulpa vitalitása. A koronái pulpában elhelyezkedő pseudocysták nyilvánvalóan a gyökércsatorna lumenét szűkítő meszes rögök által okozott lokális pangás folytán alakultak ki. Ilyen interstitiális cystákról számolnak be Euler és Mayer [4], Balogh és Boros [2], Sauerwein [19] és Palazzi [14].

Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a cariesmentes előrehaladott parodontopátiás elváltozást mutató fogak fogbele a kortól függetlenül határozottan életképes. Bár a megzavart anyagcsere következtében disztrófiásnak minősíthető elváltozások létrejönnek, ezek azonban nem eredményezik a fogbél elhalását. Egyet kell értenünk Seltzer és mtsai [20, 21], Ingle és Beveridge [8] felfogásával, mely szerint a fogbél rezisztenciával rendelkezik a marginális parodontium felől behatoló esetleges fertőzésekkel szemben, ellentétben a szuvasodás által közvetítettekkel.

23