Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
Fogorvosi Szemle 75. 274—277. 1982. Heim Pál Gyermekkórház Fogszabályozó Osztálya (vezető főorvos Dr. Binder Irén); Budapest Kivehető fogszabályzó készülékek alkalmazása és a kezelés időtartama DR. В Á D E R JÁNOS A magyarországi ortodonciai munkahelyek túlnyomó többsége ma -— és várhatóan a jövőben is —tömegellátást végez. Ilyen méretű munka főleg kivehető készülékek alkalmazásával látható el. A multiband technika kellő ismerete az anomáliák megszüntetésének szinte korlátlan lehetőségét adja. Természetes, hogy ez a kezelési mód a hazai szakemberek érdeklődését is felkeltette, de ezzel párhuzamosan a kivehető készülékek iránti bizalom erősen megcsappant. Ezt károsnak tekinthetjük, mert az ország mai gazdasági és valutáris problémái miatt a kizárólag nyugatról, valutáért beszerezhető multiband alkatrészek behozatalára nemigen számíthatunk, így az orvos úgy érezheti, hogy kénytelen egy nem megfelelő, a mai követelményeket nem kielégítő, elavult technikával dolgozni. Ez állandó szakmai kielégítetlenségi érzést okoz, pedig a saját munkájában bízó orvos nélkül jó ellátás elképzelhetetlen. A kivehető készülékkel dolgozók nagy többsége gyakran érezheti, hogy nem tudatosan, hanem intuitive használja azokat. Az azonosnak tűnő anomáliák egyik esetében ugyanaz a készüléktípus kitűnő eredményt hozott, míg másik esetben a rendellenesség hosszú időn keresztül nem változott számottevően. Tarkítja a képet és fokozza a bizalmatlanságot, hogy az egyes kivehető készülékek hatásmechanizmusáról alkotott elméletek időről-időre változnak, más magyarázatot kapnak. Nyilvánvaló, hogy a megoldás nem új készüléktípusok szerkesztése, hiszen azokból bő választékkal rendelkezünk, és a gyakorlat bizonyítja, hogy mindegyikük sikeresen alkalmazható. Inkább saját elméleti és szakmai zavartságunkat kell átfésülni, rendszerezni. Gátlás nélkül kidobni belőle azon összetevő két, melyeket a gyakorlat nem igazolt, és felvenni olyan, ma még újszerűnek tűnő elméleti elemeket, amelyek segítségével logikusabb, ésszerűbb szakmai koncepciót tudunk magunknak kialakítani. Elsősorban tisztázandók: 1. Melyik életkorban tudunk a legnagyobb sikerrel beavatkozni. 2. A maxillofaciális komplexus melyik területén tudunk ortodonciai erőkkel változást létrehozni. 3. Mi a normális fejlődés és növekedés irányvonala. 4. Melyek a fogívtágítás lehetőségei, és mikor szükséges az extrák - ciós terápia. 5. A készüléktípus megfelelő megválasztása. Ad 1. A sikeres kezelés alapfeltétele, hogy azt növekvő gyermeknél, az aktív növekedési stádiumban végezzük [1, 2, 7]. Ad. 2. Az eredményes kezelés érdekében fontos egymástól elkülönítenünk a szkeletális és dentoalveoláris anomáliákat. Ez az elkülönítés hazai gyakorlatunkban sajnos még nem vált általánossá. A szkeletális anomáliákat okilag ortodonciai erőkkel megszüntetni nem lehet [3]. A külső hatásokra jól reagáló dentoalveoláris területen mutatkozó el-Érkezett: 1981. június 24. Elfogadva: 1982. június 3. 274
