Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
fiatalkorúak sérült, még nem záródott gyökércsatornájú fogainak kezelésénél, tejfogak gyökérkezelésénél, pulpaamputációnál, pulpasapkázásnál, sőt via-falsánál is. Szerző véleménye szerint optimális módszert ajánl minimális időráfordítással és a páciens lehető legcsekélyebb megterhelésével. A fogakat két ülésben kezeli. Az első ülésben kitakarítja, fertőtleníti a gyökércsatornát, majd feltölti GM pasztával és definitiv töméssel zárja. A második kezelés a klinikai és röntgenológiai gyógyulás után -— kb 2 hónaptól két évig terjedő időtartam — következik: eltávolítja a GM pasztát, az apikális deltában mintegy 2 mm-t visszahagyva és hagyományos gyökérkezelő anyaggal (AH26 vagy Diákét) megtömi a gyökércsatornát. 80—90 %-os gyógyulási eredményről számol be a szerző. A könyv — szerkesztését tekintve — bevezetőből és négy részből áll. Bevezetőjében megemlíti a szerző, hogy utóbbi évtizedekben a parodontitis apikális kezelése leggyakrabban az extractio volt. (Nyilván hazai tapasztalatok alapján — ref. megjegyz.) Az első fejezet a periapikális ostitis szövettani gyógyulásának feltételeit részletezi. Az utóbbi 20 év állatkísérletei egyértelműen bizonyítják, hogy gyógyulás azokban az esetekben következett be, amelyeknél a gyökércsatornába kalcium-hidroxidot vagy magnéziumperoxidot helyeztek be. Szerző szerint a két szer összehasonlító vizsgálatánál a kalcium-hidroxid bizonyult hatásosabbnak. A könyv második fejezete a hagyományos gyökérkezelő iskolákat tekinti át 1920-tól napjainkig az NSZK-ban. Szerző szerint a gangraenás és pulpitises fogak gyökérkezeléssel való megtartásának esélyei egyenlőek, melyet a GM paszta alkalmazásával lát biztosítottnak. A könyv harmadik részét szánja gyökérkezelő eljárásnak módszertani leírására, míg a negyedik rész a GM paszta alkalmazásának konkrét eseteit mutatja be. A könyv logikus, jól felépített, sok ábrával és röntgenképpel illusztrált, élvezetes olvasmány hallgatóknak, gyakorló fogorvosnak egyaránt. Dr. Baross Éva Drücke, W. und Klernt, B.: Kiefergelenk und Okklusion Quintessenz, Berlin, Chicago, Tokio, 1980. 271 old. 181 többszínű és 110 fekete-fehér ábra. A szerzők kiemelkedő munkát végeztek az 1978. októberében Timmendorfer Strandban tartott „Az állkapocsízület és az okklúzió diagnosztikája” című szimpozionon elhangzott szakreferátumok és hozzászólások anyagának összefoglalt kiadásával. A rágószerv funkciós diagnosztikai és kezelési problémáit a referensek különböző megközelítéséből tárgyalták ugyan, de a szimpozion befejezésekor egységesek voltak abban, hogy az állkapocsízületek és izmok harmonikus működéséhez a zavarmentes okklúzió nélkülözhetetlen követelmény. A könyv szerkezeti beosztása követi a szimpozionon egységes témaként kezelt, az okklúzió, az állkapocsízületek és az izmok funkcionális kölcsönhatásának megismerése érdekében végzett kutatások eredményeinek megbeszélése és megvitatása rendjét. A következő résztémák szerepelnek benne: 1. A rágószerv normális és megzavart működésének megítélése a funkcióban résztvevő egyes izomcsoportok (referens: Krogh-Poulsen, W.) és neuromuszkularis szempontból (Müller, É.)\ 2. Az okkluziósartikulációs rendszer, valamint az állkapocsízület reprodukálható műszeres (Mack, H.) és röntgenvizsgálatának (Hanel, O.) feltételei; 3. A működéses eredetű állkapocsízület megbetegedések felismerése és kezelése (Motsch, A.), valamint a különféle sínezés kezelési eljárások bemutatása. Megemlítendő, hogy a referens irodalmi és saját megfigyelés adatai alapján nem ismeri el, hogy van önálló a Costen-szindróma; 4. A működési területen belül végzett fogmozdulatok (Drosehl, H.) az okklúzió, az állkapocsízület és a rágásdinamikai tényezők koncepciójának megítélése ép és diszfunkciós esetekben (Berber, A.); 5. Az állkapocsízület dominanciája és relevanciája a rágószerven belül (Slavicek, R.). A szerzők lehetőséget nyújtanak az olvasónak, hogy az eltérő vélemények megismerése mellett, kritikai bírálatok alapján kielégítően tájékozódjék a rágószerv egyes részei, az okklúzió, az állkapocsízület, a neuromuszkuláris rendszer összefüggését kutatók újabb eredményeiről, és az azokra épülő újabb kezelési módokról. A könyv nyomdatechnikai kiállítása kiváló; papirosa, betűinek könnyen olvasható típusa és nyomása, az ábráinak reprodukciója — a Quintessenz kiadótól már megszokottan — a magas szintű követelményeket is kielégíti. A mű tanulmányozása minden fogorvosnak igen hasznos ismeretanyag megszerzését biztosítja. Dr. Kovács D. Géza 218
