Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
Fogorvosi Szemle 75. 208—211. 1982. SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Tóth Károly egyetemi tanár), Szeged Fogágybetegség miatt kezelt betegek longitudinális vizsgálata DB. OLASZ TIBOB és DB. GOBZŐ ISTVÁN A gyulladásos fogágybetegségek etiológiájában általánosan elfogadott a bakteriális plakk szerepe [6, 9, 12, 13]. Ebből következően a szájhigiénia alapvető jelentőséggel bír a fogágybetegségek kifejlődésének és a folyamat súlyosbodásának megelőzésében [2, 7, 10, 18]. Tapasztalataink szerint a szájhigiénés viszonyok döntően befolyásolják — elsősorban a gyulladásos formák esetében — a parodontológiai kezelés eredményességét, függetlenül a beavatkozás típusától [11, 20]. Különösen szoros ez az összefüggés a szájhigiéné (Oral Hygiene Index, OHI) és a tasakmélvség között [5, 16, 17]. Ezért célunk volt: I. a tasakmélység változás vizsgálata az OHI változás függvényében , és II. a szájhigiéniás motiváció eredményességének időközi ellenőrzése és felmérése. Anyag és módszer 1974 és 1978 között a szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika Parodontológiai Osztályán kezelt 100 beteget hívtunk vissza vizsgálatra szelekció nélkül. Az ellenőrzésen 74 személy jelent meg, ebből 5 eset értékelhetetlennek bizonyult. A fennmaradó 69 beteg diagnózis szerint a következőképpen oszlott meg: 67 parodontitis ehr. — ebből 25 eset superficialis és. 42 profunda, 2 parodontitis postjuvenilis. A korátlag nőknél 40,5 év, a férfiaknál 43,6 év, együttesen 42 év volt. Ebben az életkorban jelentkeznek leggyakrabban az idült gyulladásos forma első komoly tünetei. A nemek aránya 1 :1 (34 férfi, 35 nő) volt. A tasakmélységet Williams-szondával mértük mm-ben, a fogak mezio- és disztobukkális oldalán. A szondát — amennyire csak lehetséges volt — a kontaktpont közelében, a fog tengelyével párhuzamosan vezettük a tasakba. Minden esetben a rosszabb értékeket vettük figyelembe és egy fogra vonatkoztatva átlagoltuk. Ezenkívül meghatároztuk az OHI-t is. A kezelés kezdete és az ellenőrző vizsgálat között 2—6 év telt el. Minden esetben depurálással és szájhigiénés felvilágosításai kezdtük a betegek kezelését. A lepedék és fogkő eltávolítását két-három ülésben végzetük, a túlérő tömések korrekciójával együtt. A kezeléseket szájhigiénés motivációval egészítettük ki. A szájhigiénia ellenőrzését Eritrozin tartalmú tablettával és Plakk-Lite segítségével végeztük. Felvilágosítást nyújtottunk a betegség jellegéről is. A végzett beavatkozás alapján csoportokra osztottuk a kezeiteket (/. táblázat). Vizsgálatainkat az alábbi felosztás szerint végeztük: Az 1., 5. és 6. csoportokban összehasonlítottuk a kiinduláskor és ellenőrzéskor (kontroll) talált tasakmélység átlagértékeket a következő szempontok szerint: a) javult-e, illetve; b) változatlan maradt, vagy romlott-e az OHI. A motivációt a következőképpen vizsgáltuk: a) A betegek kiindulási OHI átlagait hasonlítottuk az ellenőrzéskor talált értékekkel (kontroll)., b) Az Érkezett: 1981. október 29. Elfogadva: 1982. február 8. 208
