Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
Az íny finomabb elváltozásainak vizsgálatára általában a Gingivális Indexet (GI), a Sulcus Bleeding Indexet (SBI), vagy a Gingivális Exsudátumot (GE) szokták használni, mivel ezzel az ínygyulladás súlyosságának változásai jól nyomon követhetők. Ezek azonban a kisszámú betegen végzett klinikai epidemiológia eszközei. A nagyobb létszámú anyagon végzett vizsgálatokra a Pl-et szokták alkalmazni annál is inkább, mivel nemcsak az íny állapotát rögzíti, hanem a szövetpusztulásról is tájékoztat. Egyetlen esetben sem találtunk teljesen éj) fogágvat, illetve lej)edék-mentes fogazatot. Néhány esetben már a fogágv mélyebb szöveteinek jmsztulása is elkezdődött (1,3%). Eredményeink megerősítik azokat a már ismert tényeket, melyek szerint fiúk szájhigiéniája és a fogágy állapota is rosszabb és az életkor növekedésével növekszik a súlyosság [1, 10, 18], A III. korcsojiortban a lányok magasabb Pl értékét a pubertás magyarázhatja [1, 2, 8]. A magasabb fluorid-ion tartalmú ivóvizet fogyasztó lányokon észlelt magasabb Pl értéket a rosszabb szájhigiénia indokolja. Az optimális fluorszint kétszeresét tartalmazó ivóvíz fogyasztása szemben azokkal, akik annak csak felét fogyasztják, nem eredményezett klinikailag lényeges különbséget a fogágv állapotában, jóllehet az indexértékük alacsonyabb. A PI=0,42 átlagban csak minden negyedik papilla gyulladásának megfelelő kiterjedésre utal. Ennél magasabb [2] és alacsonyabb [1] hazai adatok is ismeretesek. Az OHI-S értékei hasonló hazai populációknál rosszabb képet mutatnak [1, 2, 7], ugyanakkor tendencia mutatkozik a magasabb fluortartalmú ivóvizet fogyasztók alacsonyabb indexértékei irányában. Optimális fluoridtartalmú ivóvizet fogyasztókon a nem ilyen ivóvizet fogyasztókkal összehasonlítva egyaránt észleltek jobb [14] és rosszabb [20] szájhigiéniát is. Elvben a fluor csökkentheti a plakk képződését, erre azonban még nincsenek meggyőző in vivo bizonyítékok [15]. Eredményeinket statisztikai módszerekkel nem elemeztük, mivel ha a különbségek statisztikailag szignifikánsak lennének is, klinikailag semmiképpen sem tekinthetők annak. * * Köszönetnyilvánítás Az ivóvíz fluorid-ion meghatározásokat Dr. Bíróné Dr. Sugár Edit, a Szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika tudományos főmunkatársa végezte, amiért hálás köszönetét mondunk Megbeszélés IRODALOM: 1. Bánóczy J., Esztári I., Hadas É. és Marosi I.: A fóti gyermekvárosban végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai. Fogorv. Szle. 69, 353, 1976. — 2. Bodoki J. és Gábris K.: Budapesti 6—14 év közötti gyermekek cariologiai és parodontológiai felülvizsgálata. Fogorv. Szle. 74, 215, 1981. — 3. Brown, H. K., Kohli, F. A., McDonald, J. B. and McLaren, H. K.: Measurement of gingivitis among schoolage children in Brantford; Sarnia, and Stratford using the PMA index. Can. J. Public. Health 45, 112, 1954. — 4. Dean, H. T. and Elove, E.: Some epidemiological aspects of chronic endemic dental fluorosis. Am. J. Public. Healt 26, 567, 1936. — 5. Englander, H. R., Kesel, R. G. and Gupta, 0. P.: Effect of natural fluoride on the periodontal health of adults. Am. J. Public. Health. 53, 1233, 1963. — 6. Englander, H. R. and White, G. L.: Periodontal and oral hygiene status of teenagers in optimum and fluoride deficient cities. J. Am. Dent. Assoc. 68, 173, 1964. — 7. Gera, I., Sallay K. és Varga E.: A fogágy állapotának vizsgálata és a fogágybetegség megelőzésének lehetőségei 6—10 éves korban. Fogorv. Szle. 74, 163, 1981. — 8. Glickman, I.: Clinical periodontology. Saunders, Philadelphia, 206
