Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
Fogorvosi Szemle 75. 200—203. 1982. Korányi Frigyes és Sándor Kórház-Rendelő Fogászati Röntgen- és Szájsebészeti Osztály (főigazgató: Dr. Kádár Sándor), Budapest A tejmolárisok infraokkluziója és retenciója DR. VÉGH T I B O R,'” DR. P I R Y HEDVIG és DR. B É R E C Z T A M Á S Valódi, illetőleg genuin tejfogretencióval azon eseteket jelöljük, melyeknél a tejfog a szájban soha nem tört elő, rágásban részt nem vett. Világirodalmi adatok alapján rendkívül ritka anomália, csak néhány eset tekinthető biztosan genuin tejfogretönciónak, ilyenék Bateman és Emmering [1], de Jonge [6], Müller [7] és Rohlin [11] esetei. Lényegesen gyakrabban fordulnak elő a tejfogak másodlagos retenciói, melyeket „elmerült”, „elsüllyedt tejfog”, illetőleg „másodlagos infraokklúzió”, vagy „reinklúzió” néven jelölnek. Ferenczy [2] röntgenvizsgálatok alapján á retenció mértéke szerint osztályoz, és függetlenül attól, hogy az valódi vagy másodlagos, elkülönít részleges és teljes tejfogretenciót. Főnyi és mtsai [10] „elmerülő” és „elmerült” meghatározást javasol aszerint, hogy a tejfog látható e a szájüregben vagy nem. Hidasi [5] vizsgálta a maradófog aplásiával járó perzisztáló tejőrlőket, és megállapítja, hogy idővel közel 40%-uk infraökklúzióba kerül. Pongrácz [9] infraokklúziós tejfog esetek felénél észlelt maradó aplásiát. Steigman és mtsai [12, 13] cáfolja, hogy a succesor csíra veleszületett hiánya lenne az elsüllyedés oka, vagy, hogy az elsüllyedés folyamata késleltetné a successor előtörését. A szerzők többsége azonban olyan eseteket közöl, ahol a succesor aplásiás vagy retineált. Több retineált maradó és „elsüllyedt” tejőrlő együttes előfordulásáról számolt be Fritzsche [3] , Bateman és Emmering [1], utóbbinál figyelemre méltó volt, hogy a kisőrlő retenciója mind a négy kvadránsban mutatkozott. Az elmerült tejőrlők familiáris előfordulására hívta fel a figyelmet Via [15] Saját észlelt eseteink többsége gyermekanyag, előfordult azonban több felnőttkori tejfogretenció is. A különböző mértékű tejfoggyökérreszorpción kívül maradó fogrendellenességet — aplásiát, gyakrabban retenciót — észleltünk eseteink kapcsán. A következőkben gyermekanyagunkból két esetet, és egy felnőtt esetét részletesebben ismertetjük. Esetismertetések 1. 5 és fél éves fiú szájában 65 hiányzott. A panoráma felvétel derítette ki, hogy a bal felső második tejőrlő retineált. Betegünk jelentkezése előtt kórházban volt pneumonia miatt, kórházi zárójelentésén a laboratóriumi leletei között mérsékelt leukocitózison kívül, kóros értéket nem találtunk. 2. F. I. 25 éves nő bal arcfélre kiterjedő duzzanattal jelentkezett. Szájában 34 fractura, 35 és 36 hiányzott, a 37, 38 normális pozícióban volt. A röntgenvizsgálat kiderítette, hogy a 45 és 35 teljes retencióban van. A 34 radixot és a két retináit fogat műtéti úton távolítottuk el. A premoláris buccálisan, a tejfog linguálisan helyezkedett el, fölöttük a műtéti beavatkozás során vastag csontszövetet találtunk. Az eltávolított tejőrlőnek rágófelszínén abrasio vagy caries semmi nyomát nem észleltük. Szövettani vizsgálat (SOTE Konzerváló Fogászati Klinika Szövettani Laboratórium, 363 sz.) lelete: A kb. 7—8 mm átmérőjű, szabálytalan felületű, kemény állományból álló szövetdarab szöveti kópén a készítmény középső részében egy foggyökér apikális harmada látható. A gyökércsatornában sejtszegény, fibrózus pulpamaradvány figyelhető meg. *Érkezett: 1981. május 9. Elfogadva: 1982. február 8. 200
