Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
cessus alveolarisán és a spina nasalis anterioron keresztülmenő sötét ívet alkot. Ennek az ívnek a kismetsző és szemfog feletti részén sötétedés látható, mely gyakran kóros csontritkulást utánoz. Keletkezésében szerepel a fossa canina (a facialis csontfelszín itt nincs a hasznos rétegben) és az OP kép közepén kb. az első premolárisok között húzódó függőleges sötétebb sáv, mely az elülső, kon-1. ábra. Oldalirányú koponya sémás rajza az epi-, mező- és hypopharynx légsáv (vízszintes csíkozás) képével centrikusán leképezett tartománynak [2] felel meg. Ezt a sötétedési hatást tovább fokozhatja e sávban egy világosabb, függőleges középső rész (1. alább!), mely a nyakcsigolyák elmosódott vetülete, valamint az orrcsúcs és orrszárnyak lágyrészvetülete. Az oldalsó fogak gyökércsúcsi és az arcüreg alsó részén is okozhat diagnosztikai nehézséget ez a légrésárnyék. Könnyedén kiküszöbölhetjük ezt jól együttműködő beteggel, ha felszólítjuk, hogy a felvétel készítése alatt nyomja a nyelvét a szájpadlásához. Ilyenkor a maxilla területén nincs légrésárnyék, ez megkönnyíti az előbbi egyéb vetületek helyes értékelését. A nyelv alsó része is képezhet egy vízszinteshez közeli vonalat, mely az alsó fogak gyökereit felezi a két alsó ötös fog között. Míg a száraz koponya OP képeiről hiányzik, addig az élőben látható a nyelvcsont és nyakcsigolya vetület. Ezek közös jellemzője, hogy kétszeresen kétoldalt vetülnek. Harmadik vetületűk is megjelenhet a középvonalban elmosódva, illetve a képen haránt húzódó csíkozottság formájában. Ez a beteg adottságaiból fakadó beállítási nehézség, vagy speciális beállítási mód következménye [3]. A nyelvcsont előrehajtott fej esetén kétoldalt a corpus mandibulae területébe vetül és esetleg képértékelési zavart okoz. Az OP kép helyes értékelésekor tudatunkban kell lennie keletkezése szabályainak [2]. A kép maga három részből tevődik össze: a mandibula és maxilla jobb és bal oldali vetülete, melyre az epipharynx rávetül, és a középső, nyílirányú sugárral leképezett terület. Ezek a szemfog-premoláris régióban átmenet nélkül folytatódnak egymásba. A felvétel rétegjellegű, de a tomogramnál sokkal részletgazdagabb. Lényeges sajátosság továbbá, hogy a hasznos rétegbe nem kerülő koponyarészletek, lágyrész-képletek, levegőrések elmosódása jellegzetes, de egyéni adottságoktól, a készülék beállításától függő árnyékokat eredményez. Ezek a kép értékelését általában nem befolyásolják gyakorlott vizsgáló esetén, de fel nem ismerésük diagnosztikai problémákat, vagy tévedéseket okozhat. 145
