Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
krioterápiás kezelése során nyert tapasztalatairól számol be. Meghatározva a módszer indikációs területét, azt a jóindulatú daganatok és daganatszerű állapotok közül elsősorban a vascularis laesiók és praecarcinómás állapotok-, rosszindulatú daganatok közül a Tx beosztású ajakdaganatok és bőr-basaliómák kezelésére tartja alkalmasnak. A ,,Centrális állcsontdaganatok” témakörben Csiba Árpád a modern patomorfológia és klinikopatológia eszközeivel vizsgálta a centrális állcsontdaganatok, elsősorban az ameloblastomák problémakörét. Megállapította, hogy egyes odontogén tumorok, így az ameloblasoma, odontogén myxoma infiltrativ módon is terjedhetnek. Néhány, e csoportba tartozó tumorféleséget sikerült állatkísérletben is előidéznie. Vámos Imrével együtt megállapította, hogy a follikuláris cysták egyharmada ameloblastoma, és a radikuláris cysták 1%-a malignizálódott. A gyakorlat szempontjából különösen fontos azon megállapításuk, hogy az ameloblastomák sugárrezisztensek és sugárkezelésük annak malignizációt elősegítő módja miatt kifejezetten ellenjavallt. 1977-ben jelent meg „Odontogén daganatok” c. monográfiájuk. A daganatos főirány harmadik csoportját az elmúlt tervidőszakban a nyálmirigydaganatok kutatása képezte. Vámos Imre által összefogott, a ,,Nyálmirigydaganatok differenciáldiagnosztikája és komplex terápiája” témában dolgozó team a nyálmirigybetegségek differenciáldiagnosztikai lehetőségeit kutatva a hagyományosnak tekinthető cytologiai és szövettani módszereket a nyáltermelés mennyiségének és kémiai összetételének vizsgálatával egészítették ki. Ezek segítségével a nyálmirigy-gyulladások, sialosisok és daganatok egymástól elkülöníthetők. Szabó György a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának évek óta folytatott, s nemzetközileg is elismert munkássága során a nyálmirigyek izotópos vizsgálatait, — mint lehetséges rutin diagnosztikai módszert —• bevezette Magyarországon. Elsőként dolgozta ki így az ép és kóros nyálmirigy működés dinamikus vizsgálatát. Ezeket az eredményeket összehasonlította más radiológiai (pl. sialographia), laboratóriumi és klinikai vizsgálatokkal és a műtéti eredmények tükrében értékelte a fenti módszer gyakorlati alkalmazhatóságát. Munkáját a jövőben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján tovább folytatja. A fogorvostudományi klinikai kutatások körében a továbbiakban meg kell említenünk néhány olyan témát, melyek tárcaszintű főirányhoz nem kapcsolódnak ugyan, de jelentősek, mivel egyrészt egyetemi intézmények kutatási profilját képezik, másrészt jelentős eredményeket hoztak. A pécsi Fogászati Klinikán a dentális plakk befolyásolását mechanikai és kémiai módszerekkel vizsgáló munka legjelentősebb eredményei Keszthelyi Gusztáv kandidátusi disszertációs tevékenységéhez fűződnek. Alaposan és precíz tudományos módon dolgozta fel a plakk mechanikus eltávolításához szükséges eszközök, a fogkefék és fogkrémek normáival, összetételével, az ellátottsággal kapcsolatos problémákat, Szabó Imrével együtt. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján Hidasi Gyula kandidátusi disszertációja foglalkozott a fogváltás fiziológiás és patológiás jelenségeinek vizsgálatával. Dénes József különböző orthodontiai anomáliák összehasonlító értékelését és a multiband készülék terápiás effektusát vizsgálta. Foglalkoznak továbbá a klinikán a fogazat számbeli kongenitális abnormalitásainak genetikai vizsgálatával. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikáján az elmúlt tervidőszakban a protetikai prevenció területén a fogpótlások készítése és viselése során fellépő károsodások csökkentését, illetve kiküszöbölése lehető8
