Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
mat csökkenti. A F és a két nyomelem együtt adása esetén e változások még kifejezettebben jelentkeznek. Fehérjeszegény táplálás mellett nő a karbonát és a víztartalom, csökken a szervesanyag mennyisége. A nyomelem kezelés jelentős változást nem eredményez. II. táblázat a dentin dérivatogramjait foglalja össze. Az elváltozások kevésbé kifejezettek, mint a zománc esetében. F hatására a szervesanyag tartalom, Mo hatására a karbonát tartalom kismértékű növekedése figyelhető meg. Fehérjehiányos táplálás mellett kisebb a szervesanyag tartalom. A femur diafízis termoanalízisének eredményét a III. táblázat tartalmazza. A combcsontban normál táplálás mellett Mo kezelésre kis mértékben a karbonát, F hatására a szervesanyag tartalom fokozódik. A fehérjeszegény táp növelte a kötött víz, csökkentette a karbonát mennyiségét. Nyomelem kezelés után fokozódik a szervesanyag, a kötött víz és a karbonát beépülés is. Megbeszélés Az eredmények értékelésekor a 600—1000 °C-ig terjedő hevítési szakaszban bekövetkező súlyveszteségre külön gondot fordítottunk. A szerzők nagy többsége [12, 10, 11] szerint ebben az intervallumban karbonát elbomlás történik. Az apatitnál savoldékonyabb karbonát pedig csökkenti a keményszövetek ellenálló képességét. Megállapíthatjuk, hogy a legkifejezettebben a kezelés a metszőfogakra hatott. A változások iránya és nagysága minden vizsgálati csoportban összhangban van eddigi eredményeinkkel [5, 8]. A dentinben és a combcsont diafízisben végbemenő változások minőségileg és mennyiségileg hasonlóan alakultak és kismértékben eltérnek a metszőfog zománctól. A dentin kevésbé reagált a kezelésre, ez egyezik keménység vizsgálati eredményeink tapasztalataival [6]. A csont diafízis a 6 hetes kezelés következtében az összetevők arányában a hajlító-törőszilárdsághoz hasonlóan változást mutat [7]. A 10 ppm Mo normál táplálás mellett a 10 ppm F-hez hasonló összetevő arányt alakít ki a metszőfog zománcban. A mechanikai és a szerkezeti tulajdonságokra is a 10 ppm Mo és a 10 ppm F együttes adása hat a legkedvezőbben. A fehérjehiányos táplálás csökkenti a szervesanyag, növeli a víz és a karbonát tartalmat. A nyomelemek e kedvezőtlen hatást jelentős mértékben megváltoztatni nem tudják. IRODALOM: 1. Berényi M., Malatinszky A. és Ivánkievicz D.: A zománc és dentin termoanalitikai (derivatográfiás) vizsgálata. Fogorv. Szle, 3, 40, 1970. — 2. Corcia, J. T., Moody, W.E.: Thermal analysis of Human Dental Enamel J. Dent. Res. 53, 571, 1974.— 3. FábiánT. és Fejérdy P.: A fehérjeszegény diéta hatása a patkány kemény fogszövetére. Fogorv. Szle, 68, 113, 1975. — 4. Fábián T., Bidló G. és Fejérdy P.: Patkányfog dentin fehérjeszegény étrend hatására derivatográfiás vizsgálata Fogorv. Szle, 72, 175, 1979. — 6. Fejérdy P., Zeltes T., Márk Gy. és Bánóczy J.Molibdénnel kezelt patkány metszőfogának termálanalízise és savoldékonysága. Fogorv. Szle, 73, 111, 1980. — 6. Fejérdy P., Kóbor A. és ifj. Tóth P.: Molibdén hatása a fehérjeszegény tápon tartott patkányok metszőfogainak keménységére. Fogorv. Szle. 74. 37, 1981. — 7. Fejérdy P., Kóbor A., ifj. Tóth P. és Fábián T.: Molibdén hatása a fehérjeszegény tápon tartott patkányok combcsont hajlító-törő szilárdságára. Fogorv. Szle. 74,241, 1981. — 8. Fejérdy P., ifj. Tóth P., Kóbor A. és Fábián T.: Nyomelemekkel kezelt kísérleti állatok fogzománcának szerkezetvizsgálata rtg-diffrakciós és IRS módszerrel. Fogorv. Szle. közlés alatt — 9. Holager, J.: Thermogravimetric Examination of enamel and dentin. J. Dent. Res. 49, 546, 1970. — 10. Holager, J.: Thermogravimetric experiments on tooth carbonates. J. Dent. Res. 51, 102, 1972. — 11. Kromska, J.: Derivatographic analysis of dentin. J. Dent. Res. 51, 148, 1972. — 12. Lim, J. J., Liboff, A. R.: Thermogravimetric analysis of dentin. J. Dent. Res. 51, 609, 1972. 122
