Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
A hangképzési panaszt okozó fogpótlások százalékos megoszlása I. táblázat Rögzített Kivehető fémlemez akrilátlemez felső alsó felső alsó felső alsó 37,9% 57,5% 62,9% Férfi 39,1% 29,0% 62,0% 34,3% 77,5% 44,0% Nő 39,5% 58,7% 63,7% 41,3% 29,9% 62,7% 34,9% 80,2% 44,8% össz. 38,4% 58,4% 63,1% 40,0% 29,2% 62,2% 34,4% 79,8% 44,4% létén és hasonló mechanizmussal képződnek, mint az 1., 3. ábrán aláhúzott betűvel, vagyis gyakran (80%-on belül károsodott) és az aláhúzás nélküli betűvel (vagyis ritkábban sérült) jelzett hangok. A rögzített fogpótlásoknál a panaszok a leghosszabb ideig a felső front, a legrövidebb ideig az alsó moláris területet érintő protetikai beavatkozásoknál tartottak (2., 4. ábra). Megfigyelhetjük azt is, hogy a magánhangzók ejtésének zavaráról a betegek nem panaszkodtak. A kivehető fogpótlások vizsgálatánál nemcsak a pótolt fogakat vettük figyelembe, hanem azt is, hogy a lemez a lingualis matrix mely területeire terjedt ki. A legtöbb hang a leghosszabb ideig és a leggyakrabban akkor sérült, ha kivehető pótlással pótolták a felső első kisőrlőtől az ellenoldali első kisőrlőig a fogakat, vagy a lemez az elülső részre, gyakorlatilag a szájpadrózsák területére is kiterjedt (5., 6. ábra). Extrém példaként megemlítjük, hogy másfél év alatt sem múltak el a hangképzési panaszai annak a nőbetegeknek, akinek baleset következményeképpen eltávolított bal felső nagymetszőjét „esztétikai indokkal” a jobb felső nagymetsző és a bal felső kismetsző meziális alámenő részein elhorgonyzott gingiválisan megtámasztott egyfogas akrilátlemezes fogpótlással pótolták, melyek alaplemeze a szájpadrózsák területére terjedt ki. A legkevesebb hang a legrövidebb ideig a kivehető pótlásoknál akkor sérült, ha a protetikai beavatkozás az alsó moláris területen történt (7., 8. ábra). A fogpótlások tervezésénél a biomechanikai, parodontológiai, anyagtani, esztétikai és anyagi szempontok mellett hasonló fontossággal kell figyelembe vennünk a hangtani szempontokat is, hogy nagyobb hatékonysággal előzzük meg a fogak pótlása nyomán fellépő hangképzési panaszokat. IRODALOM: 1. Eichner, K.: Funktionelle Gesichtpunkte zur Basisgestaltung von Modellgussprothesen. Dtsch. zahnärztl. Z. 29, 930, 1974. — 2. Fábián T., Fejérdy P., Simon Oy. és Oerie J.: A protetikai 1A. osztályba tartozó foghiányok pótlásának tervezése. Fogorv. Szle. 73, 46, 1980. — 3. Hirschberg J.: A phoniatria és orthodontia kapcsolata a phoniater orvos szemszögéből. Fogorv. Szle. 70, 363, 1977. — 4. Kaán M.: A rágósík protetikai jelentőségének vizsgálata. Kandidátusi értekezés, 1976. — 6. Kaán M. és Molnár J.: A teljes alsó—felső lemezes fogpótlást viselők beszédképessége. Fogorv. Szle. 71, 181, 1978. •—- 6. Kaán M. és Molnár J.: A teljes alsó-felső lemezes fogpótlást viselők hangképzésének vizsgálata. Fogorv. Szle. 71, 143, 1978. — 7. Kaán M., Keszler В , Molnár J. és Linninger I.: A kis- és nagyőrlők szerepe a teljes alsó-felső protézist viselők hangképzésében. Fogorv. Szle. 73, 300, 1980. — 8. Kovács-D. O.: Részleges protézis fémváza — alkalmazott érzésvizsgálatok alapján. Fogtechn. Szle. 111
