Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle TS. 108—11%. 108%. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlásiam Klinika, Budapest (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Fonetikai és Logopédiai Tanszék (igazgató: Subosits István főiskolai tanár), Budapest Részleges fogpótlások okozta hangképzési panaszok vizsgálata DB. KIVOVICS PÍTER és LÖKIK JÓZSEF A szájüreg a hangképzésben jelentős szerepet tölt be. Nem közömbös, hogy a hiányzó fogak pótlása nyomán bekövetkező hangképzésbeli változásokat a betegek hogyan értékelik. Jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy milyen hangképzési panaszok lépnek fel a részleges foghiányok kivehető, illetve rögzített fogművel történő pótlása esetén. Vizsgáltuk továbbá, hogy a panaszok milyen gyakorisággal jelentkeznek, hogyan befolyásolja ezeket a foghiány és a fogpótlás kiterjedése és elhelyezkedése, a fogpótlás kivehető vagy rögzített volta, s milyen a panaszok időbeli lefolyása. Irodalmi áttekintés A hangképzés és a fogászat kapcsolatának vizsgálatával foglalkozó közleményeket három csoportra oszthatjuk: 1. az ortodonciai kezelést igénylő fogászati rendellenességekhez társuló hangképzési zavarok, 2. az oronazális és az oroantrális kommunikációval rendelkező betegek pre- és posztoperatív hangképzési torzulásai és 3. a protetikai beavatkozások nyomán fellépő hangképzési rendellenességek. Ezekkel a témákkal ortodontusok [17, 18, 19, 20, 21], szájsebészek [10, 15], fül-orr-gégészek [3, 10], protetikusok [5, 6, 7, 14, 16, 22], foniáterek [9, 19, 20, 21] és fonetikusok [5, 6, 7, 11] egyaránt foglalkoznak. Eichner [1] túlértékeli a hangképzési funkció fontosságát a következőket írva: ,,A legtöbb embernél egy nap folyamán az az időtartam, amit beszédre fordít meghaladja az effektiv rágási időt. Ezért a fogmű kialakítása során a hangképzési funkciót a rágófunkció elé kell helyezni.” Kaán [4] a fogpótlás feladatait együttesen értékeli. Fábián és mtsai [2] szerint a részleges lemezes fogpótlás jobban zavarja a hangképzést, mint a rögzített fogpótlás. Molnár [12], Molnár és Kaán [13] és Kovács-D. [8] leírják, hogy a nyelv hegye a frontfogak, a papilla incisiva és a palatinális rugák a szájon belüli formaérzékelésben funkcionális egységet alkotnak. Ez a megállapítás bizonyos esetekben érvényes lehet a hangképzési funkcióra is. A ,,tegmentofóbia” [12], vagyis a szájpad beborításától való félelem a stereognozikus reflexek sérüléséből és ezen keresztül a hangképzési mozgások károsodásából is adódhat. Az állkapocs fogaira helyezett rögzített fogpótlás is okozhat hangképzési panaszt [23]. Vizsgálati anyag és módszer 378 személy 542 fogpótlását és azok hangképzésbeli hatását vizsgáltuk. A 211 férfi és a 167 nő közül a legfiatalabb 19, a legidősebb 69 éves volt. Minden személyről adatlapot töltöttünk ki, amire feljegyeztük a nemen és a koron kívül azt, hogy jelentkeztek-e hangképzési panaszok a fogpótlás szájbahelyezésekor, ha igen milyen jellegűek voltak vagyis, mely hangok képzése váltoÉrkezett: 1981. május 15. 108
