Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
ségben megbízott vezetője, majd 1953—1979 között mint egyetemi tanár, igazgatója a Klinikának. A három és fél évtizedes időszak alatt Adler professzor és klinikai munkatársai sokirányú, igen jelentős tudományos munkásságot fejtettek ki. Elsősorban Adler professzornak, de munkatársainak közleményeire és adataira gyakran történik hivatkozás a hazai és nemzetközi irodalomban. Az Adler-klinika munkásságának összesített minőségi értékelése a jövő feladata, ehhez ad majd biztos alapot a tudományos produktumok taxatív felsorolása a bibliográfiában. A mű címe és fejezet címei latin nyelvűek, ez segíteni fogja külföldi felhasználását. A bibliográfia kilenc fejezetre oszlik. Az első a könyveket, könyvrészieteket, monográfiákat és a TMB-hoz benyújtott értekezéseket sorolja fel. A második, a mű gerincét alkotó fejezet közel 80 oldalon, 487 tétel szám alatt a folyóiratokban és poligráfiákban megjelent közlemények adatait ismerteti; ugyanazon anyag többnyelvű közlése azonos számon szerepel. A felsorolás időrendi sorrendben történt. A bibliográfia tudományos felhasználását megkönnyítette volna a fejezeten belüli tárgyszerinti csoportosítása az igen nagyszámú közleménynek. Ez egyúttal kifejezésre juttatta volna a klinika kiterjedt munkásságának súlypontjait is. A klinika egyes tagjainak munkásságáról plasztikus képet csak a szerzők neve szerinti alfabetikus felsorolás adhat. Mindkét kívánalmat kronológikus tárgyalás esetén a név- és tárgymutató elégíthette volna ki. A mű III—IX. fejezete, akár Varia cím alatt is egyesíthető, érdeklődésre minden bizonnyal számottartó, de jórészt nem szorosan vett tudományos teljesítményekről (pl. szerkesztői levelek, nekrológok, fordítások stb.) adnak számot. Az említett fejezetben felsoroltaknál sokkal inkább jelentősek a bibliográfiában sajnos fel nem vett könyvismertetések. Adler professzor magasszínvonalú, jól részletező, kisebb (közlemény terjedelmű, kritikát is gyakorló ismertetései, sokszor a hazai szakirodalmat megelőzve, hívták fel a figyelmet újabb szemléletekre és módszerekre. A nemzetközi és nemzeti szakkönyvészetek a tudományos munka nélkülözhetetlen segédeszközei, de az intézmények időszakos bibliográfiái is jó szolgálatot tehetnek. Ilyen értelemben kell köszöntenünk az Adler-klinika, lezárt korszakának tudományos munkásságát felsoroló könyvecskét, amely bel- és külföldön egyaránt még öregbíteni fogja a debreceni klinika eddigi jó hírét. Dr. Huszár György Benoist, M. : Rehabilitation et prothese maxillofaciales. Prélat, Paris, 1978. 454 oldal, 704 ábra és 8 négyszínű melléklet. Ára: 500 francia frank. A könyv amelynek megírásában Lecacheux, B., Leydier, M. C., Psaume, J., Quentin, P-Y. és Voreaux, P. professzorok, a francia maxiilofaciális rehabilitációs protetika elismert művelői is közreműködtek. 9 fő fejezetre tagozódik és ismeretanyagának csoportosítása rendkívül átgondolt szerkesztésre mutat. Az első fejezet a maxiilofaciális tájékra készített protézis terápiás lehetőségeinek határait tárgyalja. Az értékeléskor a szerző kiemeli, hogy protetikai eszközökkel olyan esetben is segítség nyújtható a betegnek, amikor a bioplasztikai fedés, zárás nem tanácsolt, vagy nem lehetséges, ugyanakkor a pótlásnak az esztétikai és speciális funkciókon felül kedvező pszichés hatásúnak is kell lennie. Az első fejezetet a helyreállító protetikai beteg vizsgálatának leírása, valamint — mint minden fejezetei — e témakör részletesebb tanulmányozásában segítő, gondosan válogatott irodalomszedet fejezi be. A második fejezetben a sokoldalú rehabilitációs protetikai módszertan és a sikeres műveléséhez szükséges szervezeti felépítés leírása olvasható. A lenyomatok a munkaminta és moulage készítés leírása általánosító stílusú, de a helyreállító protetikus az egyedi esetekhez szükséges improvizációhoz belőle bőven meríthet ötletet. A harmadik fejezet az állcsonthiányok pótlásával foglalkozik és négy alfejezetre oszlik. Ez utóbbiakban jellemző képekkel és rajzokkal szemléltetve található meg a felső állcsont kis és nagy kiterjedésű hiánya, az állkapocs részleges vagy féloldali reszekciója utáni helyreállító sebészi-protetikai teendők. Itt kapott helyet a mandibularészt pótló alloplasztikus implantátumok sebészi-protetikai módszereinek leírása is. A további fejezetekben az archasadékosok (4. fejezet), az állcsontok fejlődési rendellenességeiben (pl. prognathia, retrognathia stb.) szenvedők (5. fejezet), a nagy kiterjedésű archiányosok (6. fejezet), a daganatok sugárkezelésekor (7. fejezet) és végül egyéb, pl. az állkapocsízületben, a fejen, vagy a test más részén (8. fejezet) alkalmazható helyreállító sebészi-protetikai kezelésének módszerei találhatók meg. A könyv zárófejezete a maxillofaciális protetika története címen tömör áttekintést és kritikai értékelést nyújt a régebbi és újabb rehabilitációs anyagokról és módszerekről. A könyv magas színvonalú, de semmiképpen sem üdítő olvasmány. A reményt váró beteg kezeléséhez mégis optimizmust sugároz azzal a megállapításával, hogy a helyreállító protetika önálló kezeléssé léphet elő azokban az esetekben, amikor más módszerrel már nem kezelhetjük őket. 60
