Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 74. 54—57. 1981.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika, Budapest (igazgató: Dr. Bánóczy Jólán egyetemi tanár)

Cavitások zománcszéleinek scanning elektronmikroszkópos vizsgálata

PADOS RÓBERT,* PÖSIÍNYI JUDIT* és Dr. MOLNÁR FERENC

Gyakori jelenség a tömések széle mentén a másodlagos szuvasodás kialakulása. A szekunder cariesek nagy száma a cavitások zománcfelszíneinek pontos és célszerű preparálásával csökkenthető.

A cavitásalakítás egyik alapvető követelménye az, hogy dentinnel alá nem támasztott zománcprizmák az üreg szélén nem maradhatnak. Mind a plasztikus tömések, mind a betétek széli záródását jelentősen javítja, ha megfelelő szögben minél simábbra preparáljuk a zománcfelszínt. Mayer [3] radioaktív izotóp diffúziójával vizsgálta a fémbetétek széli záródását. A zománcot különböző mértékben csiszolta ferdére és a slice preparációt is vizsgálta. Eredményei szerint az approximalis területen legjobb a slice preparáció. Harndt [2], Rebel [4], Walkhoff és Hess [6] 10°—40°-os szögben ferdére alakítva tartják ideálisnak a zománcszél kidolgozását, de Mayer [3] vizsgálata szerint nincs lényeges különbség széli záródásuk között.

Salazar és Ouzmán [5] azt vizsgálták, hogy kézi és gépi műszerek használata után mikor jön létre a legsimább zománcfelszín. Extrahált fogakon dolgoztak, formalinos fixálás után bucco-lingualisan felezték azokat, majd a cavitásalakítás után szénporral dörzsölték be a preparált felszínt, így jól látszottak az egyenetlenségek. Keresztben is átmetszették a koronákat és oldalnézetből okulár mikrométerrel mérték a kiemelkedések és behúzódások nagyságát; turbinával és vízbűtéssel dolgoztak. Csak forgó szerszám alkalmazása után mélyek voltak az egyenetlenségek, ezt legjobban a foszforsavas maratást követő mechanikus dörzsöléssel tudták csökkenteni, akkor 10 mikron volt a gödröcskék mélysége. Mivel a prizmák átmérője 4 mikron, és a fúrók által létrehozott barázdák mélysége eléri a 10—40 mikront, preparálás közben a prizmák sérülnek.

Anyag és módszer

Vizsgálatainkat frissen extrahált emberi fogakon végeztük. A tisztítás után — amit izotóniás semleges pH-jú folyadékkal végeztünk — fiziológiás sóoldatban tartottuk a feldolgozás idejéig a fogakat. A tárolás maximálisan 3 napig tartott. így kívántuk biztosítani az eredeti struktúra épségben maradását.

A fogakban Black szerint első osztályú cavitásokat készítettünk, a zománcszéleket kb. 10—15°-os szögben ferdére preparáltuk. Ezt a műveletsort a következő eszközökkel és módszerekkel végeztük:

1. Az alapvizsgálathoz hagyományos készülékkel (Dentafon Super) forgatott vídia fúrókkal és gyémánt eszközökkel preparáltuk a zománcfelszíneket.

2. A második összehasonlítási alapunk a turbinában használt vídia fúróval, illetve gyémánt eszközzel készült preparátum volt.

3. A harmadik csoportba azok a fogak tartoztak, amelyeken a preparált zománcfelszínt turbinával (mindkét fúrótípussal) történő cavitásalakítás után Black-féle vésővel 15-ször lesimítottuk.

* Tudományos diákkör tagjai a Konzerváló Fogászati Klinikán.

Érkezett: 1980. május 19.

54