Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Abban az esetben, ha a felső állcsontmaradványban még maradékfogak is vannak, minimális kiterjesztésű lenyomat elkészítésére törekszünk. A lenyomatkészítés sorrendje ebben az esetben is a hiánnyal kezdődik (2. és 5. ábra). A lenyomatvétel állkapocscsonkolás után A csonkolás helye és az állkapocsmaradvány maradékfogainak száma meghatározza a protetikai kezelés menetét. Ha pl. féloldali mandibula maradványra dentális elhorgonyzású rehabilitációs protézis készíthető, akkor a lenyomat módszere és anyaga a mindennapi protetikai gyakorlatban alkalmazottakkal azonos. A fogatlan állkapocsmaradvány protetikai kezelését megnehezíti, néha meg is akadályozza, hogy hiányoznak a protézist általánosan ismert helybentartó tényezők. Ezekben az esetekben azonban ún. mesterséges ízületes protézisekkel még jó eredmény érhető el [5]. A gyári kanálban készített gipsz vagy elasztikus lenyomat csakis egyéni kanál céljára felel meg (6a ábra). Más módszer szerint a gyári kanálban vett lenyomat alapján elkészített protézisnek a gerincmaradvány(ok) felé néző felszínét a szájban lassan, néha napok alatt puhuló-alakuló lenyomatanyaggal, pl. fekete guttaperchával fedjük be. Az így kiegészített protézist a beteg napokon át használja, s ennek hatására a szájban a gerinc alakjához hasonló lenyomatfelszín alakul ki (6b ábra). Ennek ellenére az ilyen lenyomat alapján készített, a szájfenéken mintegy úszó, ki- és elmozduló alsó helyreállító protézis bázislemezét is csaknem mindig utólagosan alakítani kell. A fogatlan kétoldali mandibulamaradványt kétrészes egyéni lenyomatkanállal is lemintázhatjuk (6c ábra). Az apai és anyai részként egymásba illő nyelű egyéni kanalakkal külön-külön funkciós lenyomatot készítünk. Azokat a szájban a lenyomatkanalak nyelére csurgatott gipsszel egyesítjük és utána eltávolítjuk (6d ábra). Lenyomatvétel archiányok pótlásakor Az arcrészhiányok lemintázásakor a beteg fejét úgy állítjuk be, hogy a lenyomatvételkor a terület megközelítően vízszintes helyzetű legyen. A hiányt puha stenc vagy rózsaviasz hengerrel körülhatároljuk. Száj és orr lemintázásakor a légzés biztosítására megfelelő méretezésű gumi- vagy PVC csövet helyezünk az orrnyílásokba (7. ábra). Az epitézis területét kis mennyiségekben szakaszosan-rétegesen felrakott szilikongumival mintázzuk le. Ennek megkötése-elkészülte után a részlenyomatot kiemeljük, ellenőrizzük. Ha megfelelő, visszahelyezzük, s az arcot algináttal befedjük. Végül, különös figyelmet fordítva a légzést biztosító csövek nyílásainak szabadon hagyására, az egészet, a stenc- és viaszhenger fölé is kiterjesztett puha lenyomatgipsz réteggel egységbe foglaljuk. A gipsz megkeményedése után az egységbe foglalt lenyomatot eltávolítjuk. A gipszréteg a régebben használt arckanalat helyettesíti. 7. ábra. Orrhiány lemintázása arclenyomatkanál nélkül 17
