Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Anyag és módszer A Cavit ideiglenes tömőanyagként már ismert, tubusban tárolható kenőcsszerű anyag, melynek fontosabb összetevői cinkoxid, kalciumszulfát, cinkszulfát, glikolacetát, polivinilacetát, trietanolamin [11]. Műtéti technikánk lényege az alábbiakban foglalható össze: a klasszikus módon feltárt gyökércsúcsot fissura fúróval vesztibulárisan lejtősre csonkoljuk, majd néhány mm mélységben ráfúrunk a gyökércsúcsra csatornát kialakítva. i z így kialakított üreget gömbfúróval feltágítjuk úgy, hogy a gömbfúró feje a oyökércsatornába kerüljön. Az átmetszetben piskóta alakú üreget desztillált vb /.el átöblítjük, majd mindennemű szárítás nélkül Cavíttal megtömjük. Az 1974 óta klinikánkon Cavittsl végzett retrográd tömések száma 66. Az egyes fogak szerinti megoszlás a következő volt: felső frontfog 54, felső praemolaris 6, alsó frontfog 6. Az elvégzett beavatkozások indikációi: 1. az apikális harmadig sem tömhető gyökércsatorna (anatómiai okok, betört műszer, via falsa); 2. inkomplett ortográd gyökértömés, melynek eltávolítása valamilyen okból nehéz lett volna (csapos műcsonk, hídpótlás); 3. a csúcsi harmadban tölcsérszerűen kiszélesedő gyökércsatorna, ami miatt a falálló gyökértömés ortográd úton nem készíthető. Eredmények Eseteink ellenőrzését a klinikai tünetmentesség és a rtg-kép alapján végeztük, a műtétet követően 6 hónaponként. Az indikáció különbözősége, ill. a fogak szerinti megoszlás az eredményeket nem befolyásolta. Objektív tüneteket, fistulaképződést, kilökődést nem találtunk. A 6, hónap után készített ellenőrző felvételeken az elpusztult csontszövet helyén már megindult kalcifikációt láttunk. Kontrollvizsgálataink a csontüregek kitelődését, a trabeculáris térköz regenerálódását mutatták. A retrográd tömőanyag rezorpcióját nem észleltük. Eseteink 10%-a 3 évesnél, 45%-a 2 évesnél régebbi. A rendszeres ellenőrzésen megjelentek panaszmentesek voltak. — A fogak nem kielégítő restaurációja miatt (szétrepedés) extrakciót 2 esetben végeztünk. Eseteink közül kettőt ismertetünk: 1. 20 éves nőbeteg 21-es csapos mücsonkkal ellátott fogán a periapikális gyulladás és fistulaképződés miatt az előző gyökértömés eltávolítása és a periapikális elváltozás excochleatiója vált szükségessé. A gyökércsúcsi rész tölcsérszerű tágulata miatt a falálló, ortográd gyökórtömést nem tudtuk elvégezni (1. ábra). A csap és az inszufficiens gyökértömés eltávolítása után új gyökértömést és csapot készítettünk, a csúcsi rész tölcsérszerű tágulatát retrográd úton Cavittal zártuk le (2. ábra). 1 évvel később ellenőrző vizsgálatunknál a fog klinikailag tünetmentes volt. A rtg-kontroll a periapikális tér regenerációját mutatta, a Cavit nem rezorbeálódott (3. ábra). 2. 46 éves férfi maxillájában cysta radicularis miatt cystectomiát terveztünk. A cystaüregbe nyúló 11,12 fogakat igyekeztünk megtartani. 11-es fogon a nem falálló gyökértömést kicseréltük. 12-es fog apikális részének elhajlása miatt az ortográd gyökértömést követően a cystectomiával egy ülésben retrográd lezárást végeztünk Cavittal (4. ábra). A rendszeres ellenőrzéskor a fogak klinikailag tünetmentesek voltak. A műtét után 3 évvel készített rtg-kontroll a cystaüreg csontos regenerációját mutatta, a retrográd tömőanyag nem rezorbeálódott (5. ábra). Megbeszélés Tapasztalataink azt mutatták, hogy a Cavit felhasználható retrográd gyökértömő anyagként is. Nem rezorbeálódik, nem gátolja a periapikális csontosodási. Laboratóriumi vizsgálatok szerint záróképessége baktériumok és festékek behatolása ellen ugyanolyan jó, mint az amalgámé. Jó záróképességét nagyfokú lineáris tágulásának köszönheti, amit vízfelvevő képessége okoz [8, 11]. Az amalgámmal szemben nincs szükség száraz üregre, sőt kötését az 2
