Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
GYAKORLATI FELVÉTELI VIZSGA 67 [2]. Amennyiben az I. teszt egyes kategóriáiban szereplő értékek az II. teszt ugyanazon kategóriáiba kerültek, a kétféle vizsgálat eredményei között az egyénre és a mintára nézve is a legszorosabb az összefüggés. Ha rosszabb vagy jobb kategóriákba kerültek, akkor pedig pontosan megállapítható a pozitív vagy negatív változás. Szakmai szempontból nem tartottuk lényeges eltérésnek azt a statisztikai változást, amikor az I. teszt kategóriájából a II. teszt közvetlenül szomszédos kategóriájába kerültek értékek. Ilyen értelemben az adataink 88%-ban nem mutattak lényeges eltérést ; 9 % -ban pozitív, 3 % -ban negatív változás tapasztalható (I. táblázat). I. táblázat Az I. teszt egyes kategóriáiban szereplő mintaelemek helye all. teszt kategóriáiban 1 1Ш1 (KOCKÁI sas-ne^st !»«*!« közepe" 1 • kiváló 5 15 40 12 2 74-1 2 2 r 3 5 8 1 17 г 2 6 21 5 1 35-1 8 5 1 15 1 3 1 5 Következtetések Első összehasonlító vizsgálatunk eredményei azt valószínűsítik, hogy a felvételi vizsga gyakorlati teszt értékeiből lehet következtetni a jelölt manuális adottságaira, és ebből az egyetemi munka során várható manuális színvonalára. Eddigi tapasztalataink szerint — annak ellenére, hogy az egyéni alkalmasság is jelentősen fejlődhet — a manualitás színvonala alapvető szakmai specifikumként egyszerű tesztekkel is megállapítható. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a viszonylag egyszerű, könnyen lebonyolítható, nem költséges manipulációs tesztek értékes információt tudnak nyújtani. Mindenképpen alkalmasak arra, hogy a szélső értékeket — a nagyon gyengéket és a kiválóakat — elkülönítsék. Á kiemelkedő manuális adottságúak egyetemre kerülése, ha elméleti pontszámúk is elfogadható, a társadalom érdeke. A nagyon gyengék viszont, még ha kiváló elméleti felkészültségről tesznek is bizonyságot, akkor is nehezebb és kétségesebb fejlődés elé néznek. Ezért szükségesnek látjuk, hogy ez utóbbi kategóriába tartozók további, összetettebb képességvizsgálaton vegyenek részt, ahol megállapítható, hogy mi az oka gyenge teljesítményüknek. Ilyen jellegű vizsgálatokat — szintén kísérleti jelleggel — a Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikáján Szabó Imre professzor vezetésével végeznek. Kizáró okok esetén a jelöltek még időben számukra megfelelőbb pályára irányíthatók. A kiváló manuális adottságúak viszont, ha elméleti felkészültségük ún. határeset, részesüljenek a rangsorolást előnyösen befolyásoló igazságos megkülönböztetésben. Ez mind az egyén, mind a társadalom szempontjából rendkívül fontos lenne. További vizsgálatainkkal e cél érdekében kívánunk munkálkodni. összefoglalás A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a Fogorvostudományi Karra felvett hallgatójelöltek kísérleti jellegű gyakorlati felvételi vizsga eredményei 88 % -ban megegyeztek az egyetemi (III. évfolyam) gyakorlati munkájuk minősítésének eredményeivel. A változás 9 % -ban pozitív, 3 % -ban negatív irányú volt. IRODALOM: 1. Geréb Gy., Tóth K.: Fogorv. Szle. 61, 97 (1968). -— 2. Hajtmann B. : Levezetés a matematikai statisztikába. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. — 3. Molnár F., Marosi I., Holló J.: Felsőoktatási Szle. 24, 159 (1975). — 4. Tóth К., Geréb Gy.: Fogorv. Szle. 61, 324 (1968).