Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

34 PILLÉRFOGAK TENGELYKORREKCIÓJA észlelték ugyan, a behelyezhetőség érdekében konstruált fogpótlás azonban ki­meríti a műhiba [7] fogalmát (2. ábra)\ A tengelyeltérés diagnosztizálásához, illetve a tengelykorrekció indikációjának megállapításához tehát szükséges a klinikai vizsgálat mellett a tanulmányi minta és röntgenképek elemzése is. A korrekciós fogmű. Az általunk alkalmazott korrekciós fogmű a Körber-féle kónuszkoronás teleszkóprendszer elvén alapul, melyet a kivehető hidak­nál használnak. Lényege öntött primér korona (3. ábra) vagy gyűrű, amelynek gingivális része (a) csak a csonk borítására szolgál és ezért fényesre polírozott, okkluzális része (b) pedig a csonk tengelyállását módosítja; erre a hídhoz rög­zített szekunder koronát cementezzük, és ezért érdes felszínűre képezzük. Ha okkluzálisan kevés a hely, akkor csak gyűrűt készítünk (4. ábra). 1. ábra. A 17 utáncsiszolásakor disztálisan észlelt akadály (nyíl jelzi) maga az erősen meziálisan dőlő fog 2. ábra. A behelyezhetőség érdekében készített, a műhiba kritériumait kimerítő szabadvégű híd 3. ábra. A primer korona a galváncsonkon — a) gingivális rész; b) okkluzális rész 4, 5 4. ábra. A bukkálisan dőlő felső moláris pillércsonkokra cementezett korrekciós gyűrűk Medident kör híd disztális pillérei (tükörkép) 5. ábra. Az 1. ábrán látható eset megoldásának röntgenképe. A korrekciós gyűrű cementezése után Medident híd készült. A szekunder korona szélét nyilak jelzik 6. ábra. Meziálisan és lingválisan dőlő 38, korrekciós koronával, a wipla-körhíd disztális pillére. A kész fogmű a szájban

Next

/
Oldalképek
Tartalom