Fogorvosi szemle, 1980 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
BÁNÓCZY J. 5 A differenciáldiagnosztikai szempontból szóbajöhető egyéb elváltozások közül a morsicatio buccarum et labiorum az etiológiai tényezők ismerete, valamint a jellemző klinikai és szövettani kép alapján jól elkülöníthető [19]. A Candidiasis a fehér lepedék jól letörölhető volta és a pozitív gombalelet, valamint jellemző szövettani kép alapján ugyancsak felismerhető. Leukoplakiás betegeink kezelési tapasztalataiból megállapítható, hogy a legjobb eredményeket az etiológiai tényezők kiküszöbölése mellett végzett sebészi eltávolítás hozta. A leukoplakia klinikai típusai közül a legjobb gyógyulási eredményt a simplex típusú leukoplakiák mutatták; az erosiós leukoplakiák csoportjában magas volt a progressziót, és malignizációt mutató leukoplakiák aránya. Alapelvként leszögezhető, hogy ha a leukoplakia az etiológiai tényezők kiküszöbölésére és/vagy konzervatv terápiára legkésőbb három hónap alatt nem gyógyul, tanácsos sebészileg eltávolítani. A leukoplakiás betegek rendszeres ellenőrzése, gondozása, gyógyulás esetén is féléves időközökben történjék [3, 6]. Vizsgálataink eredményeit összegezve megállapítható, hogy klinikai és patológiai, morfológiai módszerekkel sikerült a leukoplakiának olyan csoportját körülhatárolni, mely a carcinomás átalakulásnak nagyobb veszélyét hordozza magában. A módszerek közül az ultrastrukturális vizsgálatok ma még elsősorban tudományos jelentőségűek. Az orvostudományban minden tudományos kutatásnak és eredménynek azt a célt kell szolgálnia, hogy mindennapi gyógyító tevékenységünkben a beteg hasznára fordíthassuk. A szűkebb értelemben vett leukoplakiák diagnózisában klinikai és patológiai (szövettani, citológiai) módszerekkel egyaránt kell élnünk, hogy a malignizációt idejében meggátolhassuk. E gondolat jegyében ismét vissza kell kanyarodnunk Árkövyhez, aki a fogászat területén végzett klinikai megfigyeléseit patológiai módszerekkel rendszerezte 1885-ben „Diagnostik der Zahnkrankheiten” címen megjelent könyvében [2]. Prevenciós törekvéseit értékelve el kell mondanunk, hogy a magyar fogorvos-történelem adatai szerint 1881-ben Budapesten csak 15, és a történelmi Magyarországon vidéken pedig összesen 19 fogorvos működött. Ma, amikor az országban 2350 fogorvos dolgozik, a megelőzésnek a gyógyításhoz viszonyítva mégis kisebb figyelmet szentelünk — arra hivatkozva, hogy a gyógyító munka az orvosok idejét teljesen igénybeveszi. Árlcövy Józsefre, az Árkövyemlékérmével jutalmazott szakmai elődeimre, a sorainkban is ülők prevenciós úttörő munkájára gondolva előadásomat azzal zárom, hogy leszögezem: tudományos munkám végső célja mindig az eredményeknek gyakorlati alkalmazása a beteg gyógyításában, a fog- és szájbetegségeknek megelőzése, s az egyetemi oktatásban e prevenciós szemléletnek átadása volt és marad. Összefoglalás Beszámoló 670 leukoplakiás beteg 1—30 éven keresztül történt követéses vizsgálatainak eredményéről klinikai és patológiai (szövettani, citológiai, ultrastrukturális) módszerek tükrében. IRODALOM: 1. Árkövy J. : A fogak gondozása gyermekek és felnőtteknél, Eggenberger, Budapest, 1881. 1 28 o. — 2. Árkövy, J.: Diagnostik der Zahnkrankheiten, Enke, Stuttgart, 1885. — 3. Bánóczy J.m: Fogorv. Szle. 57, 1 (1964). — 4. Bánóczy J.: Magyar Onkol. 12, 221 (1968). — 5. Bánóczy J. : Magyar Onkol. 14, 11 (1971). — 6. Bánóczy, J. : Max. Fac. Surg., 5, 69 (1977). — 7. Bánóczy J., Csiba Á.: Fogorv. Szle., 63, 65 (1970). — 8. Bánóczy J., Csiba A.: Magyar Onkol. 4, 243 (1976). — 9. Bánóczy J., Juhász J., Albrecht M.: Morph, és lg. Orv. Szle. 18, 81 (1978). —- 10. Bánóczy J., Klein-Szántó A., Schroeder H.: Morph, és lg. Orv. Szle. 17, 18 (1977). -— 11. Bánóczy .7., Lapis К., Albrecht M.: Morph, és lg. Orv. Szle., közlés alatt — 12. Bánóczy, J., Rigó, O.: Acta Cytol. 20, 308 (1976).— 13. Bánóczy, J., Roed-Petersen, В., Pindborg, J. J., Inovay, J. : Oral Surg. közlés alatt. — 14. Bánóczy J., Sugár L. : Orv. Hetilap, 120, 2779 (1979).— 15. Bánóczy, J., Sugár, L., Frithiof, I. : Svéd. Dent. J., 66, 451 (1973). --- 16. Frithiof, L.,
