Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
66 HUSZÁR GY. levelében: „Sándor István közölte, hogy megegyezett fogorvosoddal havi 20,— koronás részletekben és a részletfizetést augusztus 1-én kellene kezdened”. 1914 őszén újabb fogászati problémái vannak Adynak. Steinfeld hozzá intézett levelében így érdeklődik: „írd drága Bandim, hogy végződött a fogoperációd”. 1917-ben Csúcsáról ír öccsének, Lajosnak: „Most is lázas vagyok, de ennél kellemetlenebb, hogy a bal arcom — fogtól ? cúgtól ? — szó szoros értelmében úgy megdagadt, hogy bal szememet betakarta.” A levelek tanúsága szerint 1910—11-ben Ady fogait Madzsar József (1876—1941) kezelte. Madzsar 1899—1905 között Árkövy klinika tanársegédje, korának „kitűnő gyakorló stoma tol ogusa” [11] volt. Ady a nagykárolyi gimnáziumi évei (1888—1892) alatt ismerte meg Madzsart. Ady, Jászi Oszkár és Madzsar között diákköri barátság alakult ki [13]. Madzsar 1911-ben felhagy a magánorvosi gyakorlattal, elfogadva a főváros által felajánlott főkönyvtárosi állást [13]. Ekkor Adynak. új fogorvos után kellett néznie. Az Ady-irodalomban is fellelhető néhány rövid utalás a fogazatára. Lukács Hugó [18] egykori kezelőorvosa és barátja 1919-ben az Esztendő c. folyóiratban „A beteg Ady Endre” címmel patográfiát ír. Lukács bevezetésként foglalkozik Ady testi-lelki alkatával. Az arc koponyáról ezt írja: „A koponya méreteiben és formájában tökéletesen arányos. Hátra ívelt magas homlok. Szabályos arc erősen fejlett arccsonttal. Az arc nagyon sokáig volt ránctalan. A fogai korán romlottak el”*. Benedek Marcell leírja [3] a találkozását Adyval a költő házasságkötésének napján a Markó utcai gimnáziumban. Ebből a visszaemlékezésből kiragadott sorok: „Mikor mosolyogva köszönte meg a gimnázium igazgatójának szerencsekívánatait, ijesztően csillant meg tönkrement fogsorának sok aranypótléka” *. A költő hitvesének, Csinszkának önéletrajzában [5] is van utalás Ady fogazatára: ,,... idegéletének volt biztos néma tolmácsa a száj nagy, hullámos meleg vonala, amit fémekkel rosszul kiépített fogai sem tudtak elrontani. . .”*. A mai igények és lehetőségek szerint meghökkentő, hogy a sokat szereplő-beszélő költő esztétikai szempontból igen kifogásolható aranyhidakkal pótoltatta hiányzó frontfogait. Benedek M. is, némileg Csinszka is megütközött ezen. Mentségül és magyarázatul szolgál az első világháború előtti hazai protetikai gyakorlat módszereinek és lehetőségeinek ismerete. A leggyakrabban használt, akkor „kozmetikus”-nak mondott korona a már 1885 óta ismert ún. ablakos korona volt. Ismeretesek voltak a jó esztétikai hatást adó részleges koronák, de az akkori laboratóriumaink többsége az ehhez szükséges új öntési technikát nem uralta. Ezeket azonban szuvas (tömött) pillér fogra nem helyezték. Használatos volt a pillérpótló kengyel; a fém horgonykoronák az oldalsó fogakra kerültek és a szájpadi oldalon futó kengyel tartotta a hídtestet. Esztétikus hídhorgonyként még csaposkorona (akkor csaposfognak nevezték) is szolgálhatott volna, de fogorvosaink ezt nem szorgalmazták. Megjegyezendő még, hogy az első világháború előtt sok embernek volt látható helyen aranykoronája és ezek leplezését a páciensek egy része nem is igényelte. Ady nyilván nem volt büszke aranyhídjaira. Ezt bizonyítják fényképei is; sohasem mosolyog, nem húzza fel a felső ajkát, hanem leplezi a fogpótlását. Kik kezelték Ady fogait és készítették fogpótlásait ? Ady leveleiből kitűnik, hogy egy ideig Madzsar páciense volt. Nem ismeretes annak a fogorvosnak neve, aki 1914-ben beperelte. Ügyvédje, Sándor István 1947-ben közzé teszi Adynak ez ügyben hozzá intézett két levelét [2], de a fogorvost nem nevezi meg. Kezelte a költő fogait Lunczer Vilmosné dr. Barát Gizella budapesti fogorvosnő is. Barát Gizella 1885-ben született Budapesten, 1908-ban nyert diplomát a budapesti egyetem orvosi karán. Fogászatot a Poliklinika Rothman vezette osztályán tanult. 1910-ben, mikor magángyakorlatát megkezdte, az Új Idők c. népszerű hetilap „Az első * A kiemelés e közlemény szerzőjétől.