Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

KÖNYVISMERTETÉS 63 Blandin, Marie-Claude—Venant-Bire, Marie-Marthe: La mélanodontie infantile. (Pathologie dentaire). Prelat, Paris, 1978. 45 old. All fejezetből álló monográfia C. Beltrani 1923-beli megfigyeléseit tárgyalja; ezek lényege, hogy esetenként a tejfogakon más jellegű károsodás figyelhető meg, mint a maradófogak cariese. A fogak fekete elszíneződése jellemző a többek által Beltrami­­féle betegségnek nevezett kórformában. A betegség típusos és atípusos formáját külö­nítik el; leggyakrabban 1 — 3 éves korig fordul elő. Etiologiájában generális okok között szerepel a tuberkulózis, az endokrin mirigyek diszharmóniája, általános gyenge fejlő­dés, a kalciumforgalom zavara, az idegrendszer laesiója. Ä postnatális okok közül kiemeli a táplálkozás zavarait. Embriológiai és hisztologiai vonatkozásban csak váz­latos ábrákon rekapitulálják az ismert folyamatokat, de sem fény-, sem elektronmik­roszkópos képet nem közölnek. A differenciáldiagnózisban el kell különíteni ezt a betegséget a cariestől, a fogak általános dystrophiájától és a dyschromiától (elszíneződéstől). Különösen kiemelik a cariestől való elkülönítést; táblázatban foglalják össze a két laesio közti különbséget. Hangsúlyozzák, hogy a melanodontia mindig a vesztibuláris és a rágófelszínen jelent­kezik, sohasem az approximális felszínen vagy a nyakon, míg caries itt is előfordul. Jellemző a betegség 2%-os gyakorisága, míg a caries 5 éves korig több mint 75% gya­koriságú. Jellemző a zománc károsodása és mállékonysága; cariesben csak másodlago­san válik azzá. A legjellemzőbb a fog barnás, fekete fényes színe, valamint szagtalan mivolta, míg a caries szürkés árnyalatú és bűzös. A carieses fog fájdalmas (meleg, cukor stb.), míg a melanodontiás fájdalmatlan. Leküzdésében a megelőzés, lokális és általános kezelés jöhet számításba. Végül az utolsó fejezetben 8 klinikai esetet ismer­tetnek, melyeket makroszkópos fotókkal jól dokumentálnak. Sávay Gyula dr. Robiin, I.: Karzinome der grossen und kleinen Speicheldrüsen. Quintessenz, Berlin, 1977 (Habilitationsschriften der Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde sorozatban). 76 old., 22 táblázat, 47 ábra. DM 52.— A düsseldorfi Száj- és Plasztikai Sebészeti Klinikán észlelt 412 nyálmirigydaganat, közülük 95 előzetes kezelésben nem részesült nyálmirigyrákos beteg retrospektív feldol­gozására támaszkodva kísérelte meg a szerző a nemzetközileg elfogadott TNM osztá­lyozás adaptálását e malignus daganatcsoportra is. Megítélésükben három paraméter­nek lehetne jelentősége: a szájon belüli lokalizációnak (a két nagy nyálmirigy melyi­kéből, ill. a kis nyálmirigyek mely csoportjából indult ki), a szöveti szerkezetnek, vala­mint a primér tumor méretének, ill. ezeken túlmenően regionális vagy távoli áttételek jelenlétének. Úgy tűnik, hogy a harmadik paraméternek nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk, minta másodiknak; prognosztikai!ag azonos szinten fontos azonban az elsődleges daganat lokalizációja is. Ennek megfelelően dolgozta ki Robiin a T4— T4 kategóriák ismérveit külön-külön a gl. parotis, a gl. submandibularis, a kis nyálmirigy - daganatok közül pedig a felső és alsó ajak, a felső, ill. alsó buccafél, a retromoláris terü­let, a szájpad, valamint a szájfenék rosszindulatú tumoraira. A nyaki nyirokcsomókban észlelhető áttételeket illetően az Union Internationale contre le Cancer által definiált kategóriákat tartja elfogadandóknak. — Robiin összeállítása az első kísérlet a TNM beosztás használatára a szájüregi nyálmirigyek rosszindulatú daganatainak megíté­lésében. Bár egyes csoportokban csekély a megfigyelések száma, a körültekintő terve­zet jónak tűnik. Kidolgozása során véleményem szerint előnyt jelentett, hogy egyazon klinika egységes szempontok szerint megítélt és kezelt betegeinek adataira támaszkod­hatott a szerző. — A könyv kiállítása a Quintessenz Kiadó megszokott nívóját tükrözi. Adler Péter HÍREK Díszoklevelek A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tanácsa 1978. november 27-én nyilvános, rendkívüli Tanácsülést tartott, amelyen 70, 65, 60, illetve 50 évvel ezelőtt diplomát szerzett orvosoknak és gyógyszerészeknek jubileumi díszokleveleket adtak át. Az Egye­tem fennállása óta először volt alkalom gránit-diploma átadására. Spergely Béla gyógyszerész, aki 70 évvel ezelőtt végzett, nyerte el ezt a ritka kitüntetést. Gyemánt­­oklevelet nyújtottak át a 60 évvel ezelőtt orvosi diplomát szerzett Varga István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom