Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
SALLAY К. 49 Fogorvosi Szemle "2. 49—51. 1979. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató : Vámos Imre dr. egyetemi tanár) A plakk-ellenes védekezőképességről Irodalmi áttekintés SALLAY KOMÉLIA DK. Érkezett : 1978. június 7. Elfogadva : 1977. június 20. Fertőző betegségek létrejöttéhez két tényező szükséges: egyik a kórokozó, másik a gazda reakciója. A baktériumokból álló piákkal is reagál a szervezet. Ha ezt a válaszadást fog-centrikusán vizsgáljuk, a fog közvetlen környezetét hármas védősánerendszernek foghatjuk fel. A külső övezet a szájüreg, a nyál, a rágás, a táplálkozás. A középső az ínybarázda (sulcus gingivalis). Itt védik az ínyt a testidegen anyagok bejutásától a kivándorló phagoeyták. Az íny meg sem betegszik, ha ez a sánc sikeresen véd. A belső védősánc a specifikus immunrendszer, mely arra hivatott, hogy a már bejutott idegen anyagokat gyulladás révén kiküszöbölje. A parodontális gyulladás azonban, állandó rossz szájhigiénia mellett, nem tudja teljesíteni feladatát. A plakk-antigének addig szivárognak be az íny szövetébe, amíg a fog jelen van. A gyulladás viszont elpusztítja a parodontium csontos és lágy szövetét. Ez a fogcentrikus szemlélet a gazdaszervezet szempontjából önkényesnek tűnhet. Eddig inkább helyi és endogén tényezőkről beszéltünk. Ez a beosztás is önkényes volt. Az endogén tényező átváltozhat helyi tényezővé. Pl.: a diabetes mellitust általában az endogén tényezők közé sorolják: olyan anyagcserebetegség, mely gyakran jár fogágygyulladással. Újabban azonban megállapították [9], hogy a cukorbetegek polymorphonuclearis (PMN) leukocytáinak funkciós defektusuk van, lassabban vándorolnak akemotaktikusinger irányába. Ez érthetővé teszi a betegek fertőzésekre, fogágygyulladásra való hajlamát. A leukocyta defektusa plakk nélkül nem vezet parodontális gyulladáshoz; vannak ép parodontiumú cukorbetegek. A többi endogén faktorra is vonatkozik az a még mindig vitatott tétel, hogy plakk jelenléte nélkül nem okoznak fogágygyulladást. A vita azonban illuzórikus, mert a legjobb száj higiéniát fenntartó ember szájában is van kis mennyiségű plakk, mely elegendő lehet a már szenzibilizált szervezetben gyulladás kiváltásához. A gyakorló fogorvos teendőit azonban meghatározza az a tény, hogy a plakk folyamatos távoltartása jelenleg a fogágy gyulladás megállításának egyetlen módja. 1. A fogat körülvevő külső övezet legfőbb komponense a nyál. Egyik fontos védőanyaga a specifikus immunglobulin ,,A” [19], mely a baktériumantigénhez kötődve nem engedi megtapadni a baktériumot a gazdaszervezet felszínein, így csökkenteni lehetett a plakk mennyiségét és ennek következtében cariesredukciót lehetett elérni Strep, mutans elleni immunizálással. A fogágygyulladást, sajnos, nem lehet ilyen vakcinálással megállítani, mert a plakk-komponensek elleni ellenanyag-titer fokozása együtt jár a celluláris immunválasz, s egyben az ínygyulladás mértékének a növekedésével [7]. Ezt az a csekély mennyiségű plakk váltja ki, amely az immunizálás ellenére is megmarad. A szénhidrátmentes táplálkozás véd a cariestől, de egymagában nem véd a fogágygyulladástól. Pépes ételek fogyasztása mindenképpen plakk-képződéshez vezet, ez pedig ínygyulladást idézhet elő. Rostos, nyers ételek fogyasztásakor ételbeékelődés révén támadhat fogágygyulladás.
