Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
LENYOMATVÉTEL ZÁRT SZÁJBAN 11 Fogorvosi Szemle 72. 11—13. 1979. Központi Stomatologiai Intézet (igazgató: Orsós Sándor dr. egyetemi tanár), Budapest Lenyomatvétel zárt szájban teljes fogpótlás készítésekor EMBER ERIKA DR., BRETiK MIKLÓS DR., DANZINGER GYÖRGY DR. DOBROVITS TEREZ DR. és SCHÖTT GIZELLA DR. Erk.: 1978. márc. 30. Elfogadva: 1978. jún. 20. A szakirodalom állásfoglalása ma sem egységes, vajon a mukosztatikus vagy a mukodinamikus lemintázás eredményesebb-e. Az eddig alkalmazott módszereknek vannak közismert előnyeik és hátrányaik. Egyik eljárás sem használható minden esetben. A módszer megválasztása az egyéni klinikai anatómiai adottságoktól és a beteg pszichés állapotától, együttműködési készségétől függ. A lenyomatot eddig túlnyomórészt nyitott szájban vettük. Klinikai megfigyeléseink szerint azonban szájnyitáskor a lágyrészképletek megváltoztatják alakjukat és a csontos alaphoz való viszonyukat, ami pontos lemintázásukat megnehezítheti. Schwarzkopf szerint az állcsontokat külön-külön lemintázó módszerek két részre osztják az élettani-anatómiai egységet képező szájat, pedig a felső állcsont és az állkapocs együttes lemintázása lenne az orvos feladata. Teljes foghiány esetén az izomatrófia és esetenként az erős csontatrófia megnehezítheti a centrális reláció meghatározását. Marxkors szerint minden funkciós mozgásnak a protézissel éppúgy, mint természetes fogazatban central-occlusióból kell kiindulnia. Olyan lenyomati módszerre kell tehát törekedni, amely ennek a feltételnek megfelel. Ennek a zárt szájban történő lenyomatvétel eleget tesz. Ez lényegében funkciós lenyomatvétel a fogatlan állcsontokról, egyidejű harapásregisztrálással . A zárt szájban történő lenyomati eljárással a szakirodalomban Marxkors, Schreinemakers, Schwarzkopf foglalkozott elsősorban. Módszerük a protézisbázis vestibularis kiterjesztésében hasonlít egymáshoz, a sublinguális terület felhasználásában pedig különbözik. Anatómiai lenyomatot algináttal vesznek, funkciós lenyomatot pedig szilikonbázisú anyaggal. Anyag és módszer Az anatómiai lenyomatra pontos szájvizsgálat alapján berajzoljuk az egyéni kanál határait. Igen jók a tapasztalataink az akrilát funkciós kanalakkal. A harapási sánccal ellátott funkciós, nyél nélküli kanalak a laboratóriumban készülnek. A funkciós, lenyomatvétel előtt meg kell határoznunk a fizikai harapási magasságot. A szájba helyezett funkciós kanalakkal — mintegy immediátprotézissel — minden mozgást central-occlusióból végezhet a beteg. A harapási magasság megállapítása után a funkciós lenyomatvétel első fázisához a „Xantopren function” (Bayer) szilikonbázisú lenyomatanyagot használjuk. Zárt szájban történő lenyomatvételkor — a hagyományos eljárástól eltérően — mindkét funkciós kanalat szájba helyezve egyszerre végeztetjük el a tesztmozgásokat, közben a beteg a fejét egyenesen tartja. Előzetesen mind a felső, mind az alsó funkciós kanalat adhezív lakkal bekenjük, majd a kétféle katalizátorral összekevert, kézzel meggyúrt „Xantopren function” tekercseket a kanálszélekre helyezzük. Az így előkészített funkciós kanalakat a szájba
