Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

208

SOMOGYI E.—FEJERDY P.

fogpótlás az arc harmóniáját csak kevéssé javította, a páciens rágóképességét és beszédét kedvezően befolyásolta.

Az arc lövés okozta sérülése hazánkban csak szórványosan fordul elő. Protetikai ellátására ezért ritkán kerül sor. Esetünk azonban jól példázza, hogy mennyire kívánatos lett volna eleve a szájsebész és a protetikus együttműködése. A páciens protetikai kezelését közvetlenül a műtét után kellett volna elkezdeni, amikor a maradékfogazat még lényegesen előnyösebb terápiás lehetőségeket nyújtott.

Összefoglalás

Beszámoló ifjúkorában lövési sérülést szenvedett, 64 éves beteg protetikai rehabilitációjáról.

E. 111 о M о д и, П. Феерди: Протетическое обеспечение дефектов твердого нёба, вызванных огнестрельным ранением

Авторы сообщают о протетической реабилитации 64-летнего больного, у которого в молодом возрасте имело место огнестрельное ранение.

Somogyi, Е. and F е j é г d у, Р.: Prosthetic management of a palatal defect due to a gun shot injury

Rehabilitation by prosthetic means is described of a 64 у old man who suffered in his youth a gun shot injury by that a perforation of the hard palate was caused.

Somogyi, E. und F e j é r d у, P.: Prothetische Versor gung eines durch Schuss- Verletzung entstandenen Gaumendefektes

Bericht über die prothetische Rehabilitation eines 64jährigen Mannes, der in seiner Jugend eine den harten Gaumen perforierende Schussverletzung erlitten hat, in deren Folge ein Gaumendefekt bestand.

KÖNYVISMERTETÉS

Svartz-Malmberg, G. — Goldmann, R. (eds.): Nordic biomedical manuscripts. Instructions & guidelines. Universitetsforlaget, Oslo, 1978. XII+ 185 old. Fűzve. N. Kr. 44,—

Az öt észak-európai államban (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) a könyvben közölt kimutatás szerint több mint 100 olyan orvosi/biológiai folyóiratot adnak ki, melynek szerkesztő bizottsági tagjai, ill. szerzői többségükben ezen államokban dolgoznak. Sok esztendő közös fáradozásai nyomán születtek az egységes előírások, milyen is legyen a szerkesztőségnek küldendő kézirat formája. A fáradozásokban a folyóiratok szerkesztőin kívül elsősorban is az érdekelt országok „egészségügyi tudományos tanácsainak” küldöttei vettek részt. A kéziratok tartalmát illetően nem születhettek előírások, de az iránymutatások mégis sok értékes tanácsot adnak mind az anyanyelvén, mind pedig az angolul író észak-európai szerzőnek.

Az a magyar szerző, aki valamelyik északi országban megjelenő nemzetközi folyóiratban közölni kíván, kénytelen-kelletlen alkalmazkodni fog az előírásokhoz is, tanácsokhoz is, hogy kéziratát elfogadják; az északi államokban szakmánknak jónéhány nemzetközi szinten elismert folyóirata jelenik meg. Hogy szűkebb szakmánk művelői e folyóiratokban közölni kívánnak, természetes, mert hiszen a csak magyarul megjelenő közlemény visszhangja szükségszerűen jóval csekélyebb az általánosan használt idegen nyelvek bármelyikén megjelenőnél. A fogorvos számára még a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű Actái sem igen biztosítanak nemzetközi kommunikációs lehetőséget. A közlés az északi nemzetközi folyóiratokban csak angolul történhet. Igen értékes tanácsokat kap a könyvből a nem angol anyanyelvű, de angolul közölni akaró szerző. — Hasznos a statisztikai fogalmak rövid áttekintése, a különböző fogalmak szimbólumainak összeállítása.

Szerkesztőként a könyv legnagyobb értékét az egységes formai követelmények közzétételében látom; ezeket körültekintő visszatartással, bölcsen fogalmazták meg, példákkal illusztrálják, hogy mit miképpen kívánnak, ill. követelnek meg. Örömmel láttam, mikor ezeket az előírásokat összehasonlítottam a Fogorvosi Szemle szerzőinek figyelmébe ajánlottakkal, hogy mi sem voltunk és vagyunk „vaskalaposok”.

A kiadványt példamutatóan jónak tartom; követendő példa lehetne a Magyarországon megjelenő orvosi/biológiai folyóiratok egységes követelményrendszerének megteremtésében. Adler Péter