Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
HÍREK 127 baleseti sebészeti osztályon kell töltenie. Szájsebészetből szakképesítést szerezhet a sebész-szakorvos is, további két év képzés után; ennek javát szájsebészeti osztályon kell töltenie, 3 hónapot azonban fogászati osztályon, rendelésen. A dr. med. dent, oklevelű fogorvos első szakképesítésként két évi képzés után (amelyből két hónapot gyermek- vagy iskolafogászaton kell töltenie) a fog- és szájbetegségek tárgyköréből szerezhet szakorvosi címet. Ráépítetten további négy év képzéssel szájsebészeiből (ebből 3 hónap ált. traumatológiai, 6-6 hónap ált. sebészeti és fül-orr-gégészeti osztályon töltendő, s a jelöltnek transzfúziós tanfolyamat is kell végeznie); két év képzéssel gyermekfogászatból (az egész időt gyermekfogászati rendelésen vagy iskolafogászaton kell töltenie); három év képzéssel gyermekfogászat és fogszabályozásból (az egész időt gyermekfogászati rendelést és fogszabályozást végző klinikán vagy speciális szakrendelésen kell eltölteni). Az újonnan bevezetett (esetünkben tehát a „ráépített”) szakorvosi címet vizsga nélkül az a szakember kaphatja meg, aki ma megszakítás nélkül legalább tíz éven át és a kérelem benyújtásakor is a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik. A cím megadását az Országos Szakképesítő Bizottság elnökéhez legkésőbb 1979. jún. 30-ig benyújtandó kérvényben kérni kell. Akik a szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakgyakorlatot 1979, jan. 1. előtt megkezdték, a korábbi rendelkezések szerint tehetnek szakvizsgát. Az új rendelkezés szerinti szakvizsga választható időpontját és helyét a fentebb említett Bizottság negyedévenként előre megjelölt napokra hirdeti meg. A vizsga a gyakorlati résszel kezdődik a Bizottság elnöke által kijelölt intézményben. A gyakorlati vizsga sikeres letétele után bocsátható a jelölt elméleti vizsgára. Ezt háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek tagjait a miniszter által e feladatra kinevezett szakemberek közül a Bizottság elnöke ill. elnökhelyettese jelöli ki (a Bizottság egyik elnökhelyettese fogorvos!); az egyik tag annak az intézménynek a vezetője, ahol a jelölt a gyakorlati vizsgát letette. A szakgyakorlati időbe csak egy munkhelyen legalább 12 hónapos egyfolytában eltöltött idő számítható be; bejáró orvosi minőségben, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban eltöltött gyakorlat viszont nem! Katonai szolgálat, szülés, GYES, betegség miatti hiányzásból összesen egy év beszámítható. A ráépített szakmákban a szakgyakorlati időben csak az OTKI által e célra kijelölt helyen főfoglalkozásban, ill, az OTKI által szervezett továbbképzésen teljes munkaidőben eltöltött időt lehet beszámítani. — Aki egy alapszakból már szakképesítést szerzett s második alapszakból is szakképesítést kíván szerezni, annak előző szakgyakorlatából egy év beszámítható a képzési időbe. — Az OTKInak az említett Bizottság útján ellátandó feladata az egyes szakok képzési programjának kidolgoz(tat)ása és évekre bontása. Ugyancsak az OTKI feladata a ráépített szakmák képzési programjának az elkészítése és a tematika korszerű szinten tartása. — Az elsőként megszerezhető szakképesítéshez kétszer lehet ismétlő vizsgát tenni, esetenként újabb hat havi szakgyakorlat után, ráépített szakból további 12 havi szakgyakorlat abszolválása után csak egyszer. A szakorvosi vizsga (előre fizetendő) díja minden próbálkozáskor 1000,— Ft. — Kevesebb új előírást tartalmaz a továbbképzés rendjét megszabó csak 1980. jan. 1. hatálybalépő 40/1978. sz. Utasítás. Vezetőállást betöltők részére négy-, nem vezető beosztásúak részére ötévenként kötelező. Nem kielégítő munka esetén azonban bármikor továbbképzésre lehet az orvost/fogorvost küldeni. — A kötelező továbbképző tanfolyamok tematikáját is, az oktatás módszerét is az OTKI határozza meg. Ezeken kívül, az egészségügyi ellátás felmerül (end) ő követelményeinek megfelelően speciális szaktanfolyamokat is rendez, melyek résztvevőinek körét külön melléklet határozta meg. Az egyéni továbbképzés lehetősége fennmaradt; az előre beterjesztett, a fogadó intézmény által elfogadott munkatervet az OTKInak kell jóváhagyni; a továbbképzést nyújtó intézmény javaslata alapján az OTKI határozza meg esetenként az egyéni továbbképzés tartamát. — A továbbképzés költségeit az Egészségügyi Minisztérium a költségvetésben biztosítja. A továbbképzésre kötelezett számára a részvétel ingyenes. Szabályozza az Utasítás azt is, hogy a továbbképzés mely formáiban a felmerülő költségek mely részét fedezi az OTKI, melyiket a kirendelő szerv. — A kötelező továbbképző tanfolyam tartama legalább két hét. Megmarad a munka melletti (előadásos, konferenciás) továbbképzés is, amely kiegészítheti a kötelező tanfolyamon történő továbbképzést. A munka melletti továbbképzést az OTKI szervezi.
