Fogorvosi szemle, 1979 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
KÖN Y VISMERTETÉS 125 A bevezetésben a beteg előkészítéséről ír, különös tekintettel az ambuláns betegekkel kapcsolatos tennivalókra. Figyelemre méltó a betegek ún. rizikófaktor szerinti beosztása. Ez az a kockázat, amellyel az orvosnak az előzetes vizsgálatok alapján az altatás folyamán számolnia kell. A helyi érzéstelenítéssel kapcsolatosan az érzéstelenítók hatásmechanizmusáról, kéfruai összetételéről, az előfordulható szövődményekről, a toxikus reakciók kezeléséről, az érzéstelenítés kiviteléről ír. A különböző vezetéses és törzsérzéstelenítési módokat részletesen, sok képpel illusztrálva ismerteti. Talán legértékesebb a harmadik rész, az á'ltallános anaesthesia fejezete, amely a narkotikumok farmakológiájával, a narkózis stádiumaival és az altatásra alkalmas különböző gyógyszerek ismertetésével kezdődik. Az izomrelaxánsokra külön, aránylag részletes fejezetet szentel. Ezután az altatógép szerkezetét mutatja be, majd az altatáshoz szükséges műszereket, laryngoskopokat, intratrachealis tubusokat, az intubatio menetét ismerteti. Kiemeli és részletezi a nasotracheailis intubatio technikáját, szükségességét és módozatait. Ezután az intravénás rövid narkózist és az ún. kombinált intubatios narkózist a gyakorlat oldaláról ismerteti. A narkózis és extubatio közbeni lehetséges szövődményekre súlyozottan hívja fel a figyelmet. Végezetül a gyermek anaesthesiáról ír részletesen. A könyv az Oktatással foglalkozók számára is lényeges segítséget nyújthat. Stílusa tömör, világos. Az anaesthesia jelenlegi állásának teljesen megfelelő nézeteket tartalmaz, a túlhaladott elméletekkel nem foglalkozik. A németül tudók részére nagyobb segítséget nyújt, mint a hasonló volumenű más íróktól származó munkák. Magyar nyelvre való fordítása igen hasznos lenne. Külön kiemelendő, hogy ábrái igen szemléletesek, az oktatásban nagy szolgálatot tehetnek. Szabó György dr. (Szeged) Tóth P.—Dénes J- .Gyermekfogászat — Fogszabályozás. 2. kiad. Medicina, Budapest, 1978. 326 old. Ára: 68,— Ft. A „Gyermekfogászat” című részt Tóth P. írta, ez 148 oldal és 175 ábrát, továbbá 14 (táblázatot tartalmaz. A „Fogszabályozás” című rész szerzője Dénes J., ez is 148 oldal, ■160 ábra és 2 táblázat. A könyv végén 60 irodalmi hivatkozás és bőséges tárgy- és névmutató található. Az 1. kiadáshoz viszonyítva (amely 1973-ban jelent meg) a 2. kiadás terjedelmében alig változott, mert az 1. kiadás összesen 320, a 2. összesen 326 oldal; a „Gyermekfogászat” részben az ábrák száma változatlan, kettővel több a táblázat; a „Fogszabályozás”. részben viszont ugyanannyi a táblázat, de eggyel több az ábra. E kereten belül természetesen változott a szöveg, s számos ábra helyére újabb került. A „Gyermekfogászat” részben a következő fontosabb fejezeteket találjuk: a caries, a fogak fejlődése és a fejlődési rendellenességek, gyermekfogászati terápia, fogsebészet, protetika a gyermekfogászatban, röntgen-diagnosztika, gyermekkori szájbetegségek szájtünetei, a gyermekfogászati munika szervezése és regisztrálása, a gyermekfogorvos hivatása, a gyermekfogászat hazai és külföldi szervezetei. A recenzensnek gondot okoz az, hogy egyetemi tankönyvről keli véleményt nyilvánítani. Nézetem ezerint — de lehet, ebben tévedek — tankönyvben csak arról, és Olyan módon szabad írni, ami már tanítható vagy tanítandó. Ebben a vonatkozásban az első rész olvasása közben nagyon gyakran aggályok merültek fel bennem. Nem térhetek ki minden részletre, csupán a legfontosabbakra. „A caries multicausailis betegség” c. fejezetben — számomra nagyon szokatlan módon — összesen hét sort szentel a Miller- és a kelációs elméletnek, továbbá megemlíti, hogy vannak, akik a cariest fertőző betegségnek tartják. Ezután négy és fél oldalon tárgyalja az ozmózisos nyomás jelentőségét, mint kórtényezőt. Ez nézetem szerint teljesen indokolatlan, mert nem monográfiáról van szó. Éppen mostanában került a kezembe Adler-Záray-Bánóczy, továbbá Sobkowiak és Wegner 1978-as kiadású „Konserviemede Stomatologie” c. tankönyv. Mindkettőben található utalás az ozmózisos nyomásra (sőt ennél több is), de kellő mértéktartással; úgy, hogy a hallgató korrekt képet kapjon a caries pathogenesise jelenlegi állásáról; tehát nincs arról szó, hogy az „ozmosisos nyomásról... csak néhány kutató teszemlítést”; két tankönyvet idéztem és nem két szaklapban megjelent közleményt. De miért nem tesz mlítést (vagy miért nem foglalkozik bővebben) szerzőa cariest előidéző tényezők, vagy elméletek felsorolásakor a proteólízisről, Egger-Luraról, az életkorról, a nyálról, a lepedékről, az öröklődésről, a fog alakjáról és helyzetéről stb.? Miért nem beszél többet a caries mikrobiológiájáról? Véleményem szerint az lett volna a helyesebb megoldás, ha ezeket a kérdéseket (az ozmózist is beleértve) nem érinti, hanem utal rá, hogy a hallgatók hol találhatják meg a jelenlegi felfogásunknak megfelelő álláspontot. így bőven jutott volna helye speciális, gyermekfogászati tankönyvbe való egyéb kérdésekre. Nézetem szerint a 3. táblázat teljesen felesleges. Für-
