Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
88 GERA I. egész frontrégió parodontiumát veszélyeztető közvetlen anatómiai status végérvényesen megszüntethető. Az elmúlt évben operált betegeinkből 12-en végeztünk ellenőrző vizsgálatot a műtét után egy évvel. A legfiatalabb 9, a legidősebb 60 éves; átlagéletkoruk 23 év volt. Három betegen szabad ínylebeny átültetést, héten lebenyeltolást, kettőn pedig a teljes frontrégióra kiterjedő vestibulumplasztikát végeztünk. Műtét előtt a 12 betegből 7-nek egy-egy foga, háromnak a két centrális incisivusa mellett, kettőnek pedig az egész frontrégióban pusztult a parodontiuma. A műtét előtt az ínyrecessio mértéke 4-7 mm között változott. A 10 szolitér ínydefektusos beteg közül kettőn már olyan súlyos volt a csontpusztulás, hogy a szabad ínylebenyátültetéses műtét nem vezetett sikerre, és a műtét után néhány hónappal a fogakat el kellett távolítani. A fentmaradó 8 szolitér és a két teljes frontrégiót érintő parodontalis defektus korrekciós műtété sikeresnek mondható. A 7 ínylebenyeltolásos műtét után egy évvel az ínyrecessio mértéke átlagban 2 mm-rel csökkent, a mucogingivalis határ 1,5 mm-rel tolódott apicalis irányba. Az egy sikeres szabad ínylebeny átültetés után a recessio mértéke jelentősen nem javult, de a feszes íny 4—5 mm-rel lett szélesebb, mint a műtét előtt volt. A két vestibulumplasztikával és gingivektomiával megoperált beteg ínyrecessiója valamelyest, átlagban 0,5 mm-rel növekedett ugyan, a feszes íny azonban 4 mm-rel lett szélesebb. Mind a tíz beteg műtét előtt insufficiens parodontiuma egy évvel később funcióképes, gyulladásmentes volt (5. ábra). 5a ábra 5b ábra 5. ábra. 9 éves lány ínye az alsó metszők labialis oldalán a) műtét előtt, b) egy évvel a műtét után A felső caninus vagy praemolaris atrophia hosszú évekig, évtizedekig legfeljebb csak esztétikai és szubjektív panaszokat okoz. A fog stabilitása hosszú ideig megtartott. Az alsó incisivusok parodontiuma azonban igen rohamosan pusztul, és kedvezőtlen anatómiai környezetben már igen korán veszélyeztetett a fog stabilitása és léte is. Ezért ezeket a defektusokat már igen korán kell műtétileg korrigálnunk. Összefoglalás Az alsó frontfogakra lokalizált szolitér parodontalis károsodás korrekciós műtétéinek lehetó'ségeit, indikációját és technikáját ismerteti. Tizenkét ilyen műtét egyéves eredményeit elemzi. IRODALOM: 1. Aleo, J. J., F. A. DeRensis, P. A. Färber: J. Periodontol. 46, 639 (1975). - 2. Ariaudo, A. A.: J. Periodontol. 36, 274 (1966). — 3. Bhaskar, S. N.: J. Periodontol. 42, 66 (1971). - 4. Bressman, E., A. Chasens: J. Periodontol. 39, 298 (1968). - 5. Cohen, D. W., S. E. Ross: J. Periodontol. 39, 56 (1968). - 6. Grupe, H. E.: J. Periodontol. 47, 559 (1976). - 7. Dordick, B., J. G. Coslet, J. S. Seibert: J. Periodontol. 47, 559 (1976). — 8. Livingston, H. L.: J. Periodontol. 46, 209 (1975). - 9. Miinek, A., H. Smukler, A. Buchner: J. Periodontol. 44, 248 (1973). - 10. Pennel, B. M.
