Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1978-02-01 / 2. szám

38 SZABADVÉGŰ HIDAK Ha a hatosig megtartott a fogsor, ettől distalisan legfeljebb lemezes pótlásnak van helye, ha más fog is hiányzik. A distalisan szabadvégű híd készítésének másik fontos kontraindikációja fejlődéstani alapon nyugszik. Ismeretes, hogy a gyökerek distalis irányban hajlottak. A fenti P\ erőnek a kidöntő hatását ez megkönnyíti. 2. ábra. Alsó bölcsességfogra, melyet gyakran Lecluse-emelővel távolítottunk el, distalis szabadvégű hidat képzeltünk el az ereik demonstrálására. Látható, hogy a szabadvégre ható erő ugyanolyan irányú forgatónyomatékot fejt ki, mint az emelő. Minthogy a fog csak az alveolus-szabta kényszerpályán mozdulhat el, a P, erő a fogat kiemelni igyekszik helyéről Ennek megértését segíti a 2. ábra, amely az alsó bölcsességfogak Lecluse-emelővel végzett eltávolításának sémás erőviszonyait tűnteti fel. A P2 erőt fejtjük ki az emelővel. Az erők párhuzamos eltolhatóságának következtében, ha az erő a forgáspont (F) másik oldalára kerül és iránya ellentétesre változik, ugyanolyan irányú forgató hatást fejt ki. Minthogy esetünkben a fog nem fordulhat el az F pont körül, az alveolus megszabta kényszerpályán kell elindulnia (Fi). Tehát a feltüntetett elképzelt szabadvég kismértékben az emelő hatásaival is bír. Ugyanilyen erőhatások hatnak még kisebb mértékben, de naponta igen sokszor a distalisan szabadvégű híd pillérére is. A distalisan szabadvégű híd harmadik kontraindikációjáról már szóltunk: nincs distalis szomszéd, amihez támaszkodhatnék rágás közben. Distalisan szabadvéget azért készítenek, hogy a 6, 7 és 8 hiányakor a fogsor ne az 5-tel záródjék. Ilyen fogstátusz mellett valóban gondot okoz a fogpótlás. Ajánljuk a 8-as helyének röntgenvizsgálatát: esetleg át nem tört bölcsességfogakat találhatunk, amelyek műtéti felszabadítás után distalis hídpillérként szóbajöhetnek. Ha egy ilyen megoldás rövidebb időre szól is, mégis időt nyerünk vele, amíg a kiindulási státusz változhat, és új pótlást tervezhetünk. Mielőtt a mesialisan szabadvéget tartó hidakat elemeznénk, meg kell jegyeznünk, hogy ez sem ideális megoldás, hanem bizonyos megfontolandó tényezők késztetnek kompro­misszumra, hogy ilyen hidakat tervezzünk. Mesialisan szabadvégű hidat azért szabad készíteni, mert nem állnak fenn a distalisan szabadvégű híddal kapcsolatban leírt károsító tényezők azonos mértékben. A forgató (kidöntő) nyomaték kicsi, mert távolabb esik a rágószférától, a gyökér hajlása a döntő erő számára kedvezőtlen, az erő inkább beékelni igyekszik a fogat az alveolusba; végül pedig mindig van mesialis szomszéd, amelyhez a szabad tag támaszkodhat. E hidak megítélése, tervezése korántsem olyan egységes, mint a distalisan szabadvéget tartóké. Úgy véljük, hogy hatos nem tarthat ötös szabadvéget, de hatos-ötös együtt tarthat négyest, ezzel a hármast kíméljük. Egyébként az ötös és négyes izolált hiánya viszonylag ritka, tehát nem okoz rendelőintézeti (tömeg) problémát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom