Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
20 SZERZŐINK FIGYELMÉBE 5.7.1. Folyóiratban megjelent közleményre a szerző nevével, a folyóirat címének hivatalos rövidítésével, az évfolyam számával, ettől vesszővel elválasztva a közlemény kezdő oldalának számával, és újabb vessző után a megjelenés évével hivatkozunk. A közlemények címét helyszűke miatt nem tudjuk felsorolni. 5.7.1.1. Magyar szerző vezetéknevét vessző nélkül követi keresztnevének kezdőbetűje. Több szerző esetén az első szerző keresztnevének kezdőbetűje (utána pont kell!) után vessző következik, majd a második szerző vezetékneve, keresztnevének kezdőbetűje stb. 5.7.1.2. Idegen nyelvű közlemény szerzőjének vezetékneve után vessző következik, utána a keresztnév kezdőbetűje. Több szerző esetén a többi szerző nevét is azonos módon soroljuk fel. 5.7.1.3. Az utolsóként felsorolt nevet kettőspont válassza el a folyóirat címének rövidítésétől. 5.7.2. Könyvre a szerző(k) — esetleg szerkesztők — nevével, a könyv teljes címével, a kiadó nevével és működési helyével, a megjelenés évével és azon oldalszámmal (számokkal) hivatkozunk, amely a hivatkozást szükségessé tette. Ha a megjelenés évét feltüntetjük, fölösleges hozzátenni, hogy hányadik kiadás. 5.7.2.1. Több szerzős könyv esetén az 5.7.1.1. és 5.7.1.2. pontok értelmében kell eljárni a könyv magyar vagy idegen nyelvétől függően. 5.7.2.2. Több szerzőjű könyv egyes fejezeteire, részeire szerzőjének (szerzőinek) nevével és a fejezet (rész) címével hivatkozunk. Ezt kövesse a szerkesztő(k) neve; a név után feltüntetendő, hogy szerk., ed., Hrsg. stb, a mű címe, az 5.7.2. pont szerinti bibliográfiai adatok felsorolása; végül a hivatkozott fejezet (rész) kezdőoldalának, ill. esetleg idézett oldalának a száma. Példa: Aszódi L.: Az autoallergiás fehérvérsejt-ártalmak klinikai vonatkozásai. Rajka Ö. (szerk.): A Korányi Sándor Társ. Tud. Ülései, VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 119. old. 5.7.3. Ha a közlemény szövegében a hivatkozott szerző neve nem része egy-egy mondatnak, hanem a mondat végén vagy közben neve zárójelben szerepel, a név helyett az irodalomjegyzék azon számát kell feltüntetni, amelyen a munka található. 5.8. A magyar szöveg s benne az idegen szavak, szakkifejezések helyesírását illetően a. Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a mérvadó. A jelenben eszerint a közhasznúvá vált idegen szakkifejezéseket is fonetikusan magyarul kell írni; egy közleményen belül következetesen azonos írásmódot kell használni. 5.9. A szövegnek nyomtatásban kiemelni szándékozott néhány szavát egyszer alá kell húzni. Csupa nagybetűvel hivatalos rövidítéseken kívül semmit sem írunk. Személyeknek a szövegben előforduló és az irodalmi felsorolásban idézett nevét is egyszer alá kell húzni. Nem kell aláhúzni a szövegben egyébként előforduló személyneveket. így pl. „a Röntgen által felfedezett sugár”, de „röntgensugár” írandó; ez érvényes a szindrómák elnevezésére használatos személyneveket illetően is. A kéziratban egyszer aláhúzott szavakat dőlt betűvel szedi a nyomda. 5.9.1. A kézirat egyes részeinek alcímeit is csak egyszer kell, ill. szabad aláhúzni. 5.9.2. Félkövér, Ш. kövér (halbfett, ill. fett) betűtípussal közleményen belül semmit sem szedetünk. Ezt elkerülendő, a szerző szövegében semmit se húzzon alá kétszer. 5.10. Az irodalmi kimutatás utolsó lapjának bal alsó sarkában fel kell tüntetni egy-szerzős munkában a szerző, több szerzős munkában pedig azon szerző nevét és postai címét (az irányítószámot is!), akihez különlenyomatért fordulni lehet. 6. A kéziratok szerkesztőségi bírálata: 6.1. Kézirata beérkeztéről a szerkesztőség a szerzőt értesíti. 6.2. A közlésre beküldött kéziratokat a főszerkesztő, felkérésére a szerkesztő bizottság egy vagy több tagja, ill. kívülálló lektor bírálja. A kézirat változatlan elfogadásától, átdolgozásának szükségességéről, mérvéről stb., ffl. elutasításáról a lektori vélemény(ek)
